IATA: Európa a légi összeköttetést elősegítő politikák révén virágzik

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) felszólította a kormányokat és a szabályozó hatóságokat, hogy ösztönözzék az erősebb európai kohéziót és a gazdasági fejlődést azáltal, hogy olyan politikákat alkalmaznak, amelyek elősegítik a légi összeköttetést. Ennek kulcsa az Európában működő fuvarozók különböző típusai által kínált különböző erősségek és előnyök felismerése. 

„Európa, akárcsak a világ többi része, a légi összeköttetésekre támaszkodik, ami létfontosságú a társadalom, a turizmus és a kereskedelem számára. Az európai légiközlekedési hálózat üzleti felhasználói – kicsik és nagyok – megerősítették ezt a közelmúltban IATA felmérés: 82%-uk szerint a globális ellátási láncokhoz való hozzáférés „létező” vállalkozása számára. 84%-uk pedig „nem tudja elképzelni az üzleti tevékenységet” a légi közlekedési hálózatokhoz való hozzáférés nélkül. Az egységes légiközlekedési piac megteremtését eredményező dereguláció az európai projekt egyik jelentős sikere, és parasztság lenne, ha a légitársasági üzletág realitását nem megfelelően figyelembe vevő szabályozás aláásná ezt az eredményt. Az új bizonyítékok azt mutatják, hogy Európa számos különböző légitársaság előnyeit élvezi, és szüksége van ezekre a különböző üzleti modellekre – és az általuk nyújtott szolgáltatásokra – a boldoguláshoz” – mondta Willie Walsh, az IATA főigazgatója.

Az európai szabályozó hatóságok úgy döntöttek, hogy a következő hónapokban számos kihívást jelentő légiközlekedési problémát kezelnek, beleértve a repülőtéri résidőket, az utasjogokat és a fenntarthatóságot. Mindezek potenciális hatással lehetnek az európai utazók által elvárt választási lehetőségekre és értékükre, és létfontosságú, hogy a szabályozó hatóságok teljes képet kapjanak arról, hogy a különböző légitársasági üzleti modellek milyen mértékben járulnak hozzá a légi összeköttetéshez. A döntéshozók támogatására az IATA Economics kidolgozott egy jelentést, amely elemzi az alacsony költségű szolgáltatók (LCC) és a hálózati szolgáltatók által biztosított kapcsolódási lehetőségeket Európában. A jelentés azt mutatja, hogy különböző és ingyenes csatlakozási módokat kínálnak, miközben számos népszerű útvonalon versenyeznek. 

A jelentést az IATA-n ismertették A változás szárnyai Európa november 8-9-én Isztambulban, Türkiye-ben tartják. Főbb megállapításai a következők:
 

• Az Európában bejegyzett LCC-k száma 2004 óta csaknem megduplázódott, 35-re, míg a hálózati szolgáltatók száma enyhén csökkent ugyanebben az időszakban (149-ről 131-re).
   
• Az LCC-k által Európán belül szállított induló-cél járatokon 407.3 millió utast szállítottak 2019-ben, szemben a hálózati fuvarozók 222.5 milliójával.
   
• Európán belül a hálózati fuvarozók által kiszolgált induló-cél útvonalak száma 2-4-szerese az LCC-k által a világjárvány előtt kiszolgált útvonalaknak. 

Kulcsfontosságú a tranzitutasok jelentősége a távoli vagy kis városi központokba irányuló szolgáltatások megkönnyítésében. A hálózati szolgáltatók hub-and-spoke modellje lehetővé teszi a kapcsolatok széles hálózatát még ott is, ahol viszonylag alacsony a kereslet. Ez biztosítja, hogy még a legkisebb vagy legtávolabbi, kifutópályával rendelkező európai város is teljes mértékben összekapcsolható legyen a világ számos úti céljával, lehetővé téve a kereskedelem és a gazdasági fejlődést. A jelentés részletezi, hogyan
 

• Az LCC-k által szállított Európán belüli csatlakozó útvonalakon közlekedő utasok száma kevesebb mint 9 millió volt 2019-ben, szemben a hálózati fuvarozók által szállított körülbelül 46 millióval. 
   
• Míg az Európán belüli utaskereslet 72%-a olyan útvonalakon repül, amelyek versenyben állnak az LCC-k és a hálózati fuvarozók között, ez a kereslet az összes Európán belüli útvonalnak csak 6%-át teszi ki. Az európai útvonalak mintegy 79%-át csak hálózati fuvarozók repülik (szemben a 15%-kal, amelyek csak LCC-k). Így az LCC-k hajlamosak versenyezni a hálózati szolgáltatókkal a legnépszerűbb útvonalakon, de a hálózati szolgáltatók létfontosságú funkciót töltenek be a kevésbé népszerű európai célpontokhoz való kapcsolódás biztosításával, ami csak a hub-and-spoke modell miatt életképes.
   
• Az interkontinentális utazások során nem meglepő módon a hálózati szolgáltatók biztosítják a csatlakozási lehetőségek túlnyomó részét. Az interkontinentális utazások esetében az utaskereslet 13.5%-áért folyik a verseny, de a kínált útvonalak átfedése mindössze 0.3%. 
   
• A rakománykapacitás kulcsfontosságú Európa kereskedelme szempontjából. A belső kapacitás 99.8%-át a hálózati fuvarozók adják, ami az interkontinentális piacok iránti óriási keresletet tükrözi az Európán belüli légi áruk iránti viszonylag alacsony kereslethez képest. Meg kell jegyezni, hogy az interkontinentális hasi kapacitást az utasok hub-and-spoke kapcsolatok életképessége támogatja.

„A légiközlekedési szektorban érdekelt felek egyetértenek abban, hogy olyan szabályozásokra van szükség, amelyek elősegítik a különböző üzleti modellek együttélését, ösztönzik az egészséges versenyt és a fogyasztók maximális választási lehetőségeit. A Türkiye jó példa arra, hogyan lehet növelni a nemzeti összeköttetést, és lehetővé tenni a különféle szolgáltatók sikerét. És ami döntő fontosságú, az az, hogy a növekedési politikák együtt járjanak a fenntartható megoldásokkal” – mondta Mehmet T. Nane, a Pegasus Airlines alelnöke és ügyvezető igazgatója, valamint az IATA kormányzótanácsának elnöke. A Pegasus Airlines a harmadik Wings of Change Europe konferencia házigazdája, amely mintegy 400 küldöttet gyűjt össze, hogy megvitassák a legfontosabb repüléspolitikai témákat és elősegítsék az erősebb európai légiközlekedési szektort.

Fenntartható fejlődés

Az utazásnak minden szinten fenntarthatónak kell lennie. A légi közlekedés egyértelmű kötelezettséget vállalt arra, hogy 2-re nettó nullára csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. Ezt az ágazati célt a közelmúltban a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) kormányai is teljesítették. A nettó nulla elérése hatalmas erőfeszítést igényel az ipartól, állami támogatással. Létfontosságúak a fenntartható repülési üzemanyagok (SAF) előállítását előmozdító politikák, a nulla kibocsátású repülőgépek fejlesztése, valamint a légtér és a repülőtéri infrastruktúra révén a kibocsátás-megtakarítások felgyorsítása.

„Az európai államok jó játékot beszélnek a fenntarthatóságról, de a szállítási eredmények gyakran nem egyeznek szavaik ambíciójával. Míg egyes politikusok olyan ötletekkel kacérkodnak, mint például a rövid távú légi közlekedés betiltása, ami a kibocsátás kevesebb, mint 5%-át takarítaná meg óriási gazdasági költségek mellett, a gyakorlati intézkedések, például az egységes európai égbolt a légiforgalmi irányítás terén, amely akár 10%-kal csökkentené a kibocsátást politikailag lefagyott. Üdvözöljük az SAF-re való összpontosítást, de nincs értelme annak kényszeríteni, hogy az EU valamennyi repülőterén egyenlően lehessen szállítani. A könyv- és követelési rendszer megkönnyítené a gyorsabb elfogadást, sokkal alacsonyabb költségek mellett, anélkül, hogy bármilyen módon csökkentené a környezeti előnyöket. Arra kell összpontosítanunk, hogy ösztönözzük a SAF gyártását a legnagyobb mennyiségben a legalacsonyabb költségek mellett, bárhol is legyen az” – mondta Walsh.