Ez az állásfoglalás egyedülálló lehetőséget biztosít az emberiség számára, hogy előmozdítsa és felhasználja a tudományt a fenntartható fejlődésre való törekvésben, valamint egy új, mindenkit bevonó tudománykultúrát mozdítson elő. Az ENSZ Közgyűlése által vezető ügynökségként megbízott UNESCO a tagállamokkal, más ENSZ-ügynökségek partnereivel, nemzetközi tudományos szakszervezetekkel, tudományos akadémiákkal, magánszektorral és civil szervezetek.
A Nemzetközi Tudományok Évtizede a Fenntartható Fejlődésért Fórumra április 25-én került sor Pekingben, Kínában. Az UNESCO a Kínai Népköztársaság Tudományos és Technológiai Minisztériumával és a pekingi önkormányzat népi kormányával közösen szervezte ezt a fórumot a 2024-es ZGC Fórum részeként. A fórum fő célja a Tudomány Évtizedének népszerűsítése volt azáltal, hogy bevonja a tudományos közösséget, a kormányzati szerveket, a magánszektort és a civil társadalmat a jövőképről és küldetésről szóló vitákba. Kilenc ország tizenhárom neves tudósa, szakértője és vezető kormányzati tisztviselője osztotta meg nézeteit, elvárásait, tanácsait és megközelítéseit a Tudományos Évtized megvalósításához. A fórum egy magas szintű párbeszédet is tartalmazott a társadalom bevonásával kapcsolatban a tudomány kultúrájának előmozdításában, mintegy 150 résztvevő részvételével több mint 20 országból.
„Az Évtized egyik célja a tudományos ismeretek előmozdítása, mint az emberiség hatalmas erője a fenntartható fejlődés céljainak elérése érdekében” – mondta Shahbaz Khan, az UNESCO Kelet-Ázsia Multiszektorális Regionális Irodájának igazgatója. „Kína, különösen az olyan innovatív városok, mint Peking kivételes tudományos elméjével egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy hozzájáruljon ehhez a küldetéshez. És személyesen is tanúja voltam annak, hogyan használja Kína az alaptudományt a környezet és a társadalom előmozdítására. Ezen túlmenően ez a fórum egyedülálló platformot biztosított a nemzetközi tudományos együttműködéshez, lehetővé téve számunkra, hogy a világ minden tájáról származó tudományos képességeket felhasználjuk egy fenntartható jövő közös felépítésére. Reméljük, hogy ez a fórum ugródeszkaként szolgál majd az úttörő együttműködéshez és tudáscseréhez, és egy szebb jövő felé visz bennünket.”
Hu Shaofeng, az UNESCO Természettudományi Szektorának Tudománypolitikai és Alaptudományi Osztályának vezetője szerint a fenntartható fejlődés tudománya számos akadályba ütközik. Ezek a kihívások magukban foglalják az alaptudomány jelentőségének nem megfelelő elismerését, az elégtelen finanszírozást, valamint a különböző fenntartható fejlődési célok összehangolásának és támogatásának szükségességét. Hu sürgeti a tudásmegosztási kezdeményezések fokozását a technológiai innovációt előmozdító politikákon, a tudásmegosztásra irányuló nyitott tudomány előmozdításán, valamint az alapvető tudomány, technológia, kutatás, innováció és mérnöki tudományok erőforrásainak javításán keresztül. Végső soron ezek az erőfeszítések a tudományon keresztül az emberek javát szolgálják.
Quarraisha Abdool Karim, a Tudományos Világakadémia (TWAS) elnöke és a Dél-afrikai AIDS-kutatási Központ (CAPRISA) tudományos igazgatója kiemelte, hogy folyamatos erőfeszítések és együttműködés révén jelentős tapasztalatok gyűltek össze a a fertőző betegségek, például a HIV/AIDS és a COVID-19 megelőzése és kezelése, ideértve a tényeken alapuló útmutatást a döntéshozatalhoz, valamint a tudományos megelőző intézkedések és kezelési módszerek igazságosabbá tételét és a nyilvánosság számára hozzáférhetőbbé tételét. Sőt, a hangsúly továbbra is a tudományos tanácsadáson marad a döntéshozók számára, a teszteléssel, karanténnal és védőoltással kapcsolatos vonatkozó jogszabályok finomításán, a járványmegelőzés és -monitoring fokozásán, a nyilvános kommunikáció és oktatás előmozdításán, valamint a nemzetközi tudományos együttműködés előmozdításán a fenntartható jövő előmozdítása érdekében. mindenkinek.
Guo Huadong, a Kínai Tudományos Akadémia akadémikusa és a Fenntartható Fejlesztési Célok Nemzetközi Kutatóközpontja (CBAS) főigazgatója szerint a nyílt adatok a nyitott tudomány kulcsa.
Kijelentette, hogy a nyílt adatok elősegítik a nyílt tudomány fejlődését azáltal, hogy fokozzák a tudományos innovációs tevékenységek átláthatóságát, reprodukálhatóságát és együttműködését, ezáltal növelve a tudomány értékét a társadalom fejlődése szempontjából. Guo hangsúlyozta a big data infrastruktúra kiépítésének felgyorsítását, a felső szintű tervezés megerősítését, az átfogó adatökoszisztémák létrehozását, valamint a nyílt tudományon alapuló innováció-vezérelt fejlesztési modellek kidolgozását, amelyek lehetővé teszik a big data infrastruktúrájának a nyílt tudományos szolgáltatások fenntartható fejlődését.
Anna María Cetto Kramis, az Universidad Nacional Autonoma de Mexico (UNAM) professzora és az UNESCO Nyílt Tudomány Globális Bizottságának elnöke a tehetségek és intézmények képességének megerősítését hangsúlyozta. Kiemelte egy átfogó nyílt tudományos infrastruktúra létrehozásának fontosságát, és egy igazságosabb, sokrétűbb és befogadóbb tudományos rendszeren keresztül a társadalmi problémák kezelését. Ennek a megközelítésnek az a célja, hogy egészségesebb jövőt teremtsen a következő generációk számára.
Gong Ke, a Kínai Új Generációs Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Stratégiák Intézetének ügyvezető igazgatója és a Haihei Információs Technológiai Alkalmazások Innovációs Laboratóriumának igazgatója kiemelte, hogy a „Tudományok Évtizede” egyik kulcsfontosságú célkitűzése a tudományosan művelt népesség előmozdítása. E cél elérése érdekében olyan stratégiák alkalmazását javasolja, mint a legfelső szintű rendszerek tervezése, a technológia és a digitális erőforrások hasznosítása, a nyilvános tudományos műveltség fejlődésének nyomon követése, valamint a lakossági figyelemfelkeltő kampányok elindítása. Ezen erőfeszítések célja annak biztosítása, hogy a különböző kulturális hátterű egyének megértsék a tudományos alapelveket, és jól tájékozottak legyenek a vonatkozó döntéshozatali folyamatokkal kapcsolatban.
Carlos Alvarez Pereira, a Római Klub főtitkára hangsúlyozta, hogy az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak eléréséhez az etikus tudásfejlesztésre és -hasznosításra van szükség. Sürgette az interdiszciplináris oktatási gyakorlatok fejlesztését, a tudomány társadalmi fejlődésben betöltött sokrétű szerepének maximalizálását, a meglévő digitális infrastruktúra optimalizálását, a globális interdiszciplináris hálózat előmozdítását, a fenntartható fejlődés érdekében a tudományos innovációba való befektetések ösztönzését, valamint az ember és a bolygó harmonikus együttélésének elősegítését.
2024-ben ünnepli a Pekingi Tudományos és Technológiai Innovációs Központ felépítésének 10. évfordulóját, valamint a „Tudományok Nemzetközi Évtizede a Fenntartható Fejlődésért” elsõ évfordulóját. Mindkettõ nagymértékben összeegyeztethetõ a nyilvános tudományos jártasság javítása és a nemzetközi tudományos együttmûködés elõmozdítása szempontjából. , valamint az alaptudományok támogatásának erősítése. A Tudomány Évtizede a 2024-es ZGC Fórum éves témáját, az „Innováció: Egy jobb világ építése” visszhangozza, és tovább demonstrálja a ZGC Fórum nemzetközivé válását.
