- A repülési ipar nagyon agresszív célokat tűzött ki maga elé a CO2-kibocsátás csökkentése tekintetében.
- Az Airbus azt vizsgálja, hogy mi a legjobb konfiguráció a kibocsátás nélküli kereskedelmi repülőgépek számára.
- A klasszikus elrendezés, amely szerint turbóventilátorral és turbopropelleres meghajtórendszerrel hidrogénnel hajtják végre a szárnyas szárnyakat, a kevert szárnyak testével szemben, egészen más a repülőgép kivitelét tekintve.
Három koncepciós repülőgépet tárt fel az Airbus 2020 szeptemberében. Ezek a jövő repülőgépei annak a koncepciócsomagnak a részét képezik, amelyet az Airbus vizsgál annak érdekében, hogy meghatározza, mi a legjobb konfiguráció, amelyet 2035-re első nullaként hozhatnak piacra. -kibocsátó kereskedelmi repülőgépek.
Llewellyn a következő információkat osztotta meg a program során CAPA - Repülési Központ esemény. A klasszikus konfigurációkat cső- és szárnykonfigurációkként egy turboventilátorral és egy hidrogénnel hajtott turbopropelleres meghajtórendszerrel magyarázta, szemben a kevert szárnytesttel, amely a repülőgép általános felépítése szempontjából egészen más. Így folytatta:
A kevert szárny test nagyon jó abban, hogy megértsük, mekkora lehet a hidrogén maximális potenciálja a jövőben, mert a kevert szárnyas test olyan energiatároló megoldások szállítására alkalmas, mint a hidrogén, amelyek nagyobb mennyiséget igényelnek, mint a kerozin. Tehát a hidrogénrepülőgép teljesítményének legfőbb ambíciójának tekinthető.
Amit azonban valószínűleg 2035-ig szolgálatba állítunk, az valószínűleg az, amit látsz ... a cső-szárny konfiguráció szempontjából. És később beszélünk egy kicsit ezeknek a repülőgépeknek az architektúrájáról és néhány technológiájáról.
Először is, amit szeretnék megosztani veletek, az egy kis indoklás, miért az Airbus erre összpontosít, miért nyomja ezeket a megoldásokat az Airbus, és miért van ambíciónk az első nulla kibocsátású repülőgépek piacra juttatására 2035.
Ami a kontextust illeti, és segít az Airbus stratégia magyarázatában, azt hiszem, sokan tudják, hogy a repülési ipar nagyon agresszív célokat tűzött ki maga elé a CO2-kibocsátás csökkentése terén. E célok közül az egyik leghíresebb arról beszél, hogy 50-re a 2005-ös szint 2% -ára kell csökkenteni. És tudjuk, hogy a bioüzemanyagok biztosan a megoldás részét képezik.
Azt is tudjuk, hogy a megújuló energiaforrásokon alapuló szintetikus tüzelőanyagokat be kell vinnünk, hogy tovább növeljük és felgyorsítsuk az általunk kezdeményezett átmenetet. A szintetikus üzemanyagok pedig alapvetően két kategóriába sorolhatók.
