Miközben a háború kétségtelenül csökkenti a nemzetközi látogatók számát a térségben, ez a jelenség jelentős gazdasági fenyegetést jelent az izraeli szomszédság közel-keleti országai számára. Ez a visszaesés gyorsan visszavonta a korábbi évek sikertörténeteit olyan országokban, mint pl Egyiptom, Libanonés Jordánia, amelynek gazdasága erősen függ a turizmustól.
A konfliktus az utazási szektor szinte minden részét érintette: az utazásszervezők csökkentik vagy elhalasztják az utazásokat, a tengerjáró társaságok megváltoztatják a hajók helyét, a légitársaságok pedig jelentősen csökkentik szolgáltatásaikat.
A kormányzati tanácsok és személyes aggodalmak sok utazót tétovázásra késztetnek a régió meglátogatásával kapcsolatban, ami számos lemondást eredményez. A helyi utazásszervezőket aggasztják egy elhúzódó háború lehetséges hosszú távú hatásai egy olyan iparágra, amely korábban jelentős ígéretet és növekedést mutatott.
Az „Új Európa” kihal, mielőtt felragyogna
Az egyiptomi tanácsadók és utazásszervezők azt remélték, hogy a Közel-Kelet a turizmus új csomópontja lesz, és arra számítottak, hogy Szaúd-Arábia és Irán javuló kapcsolata létfontosságú szerepet fog játszani. A Közel-Keletről azt várták, hogy „Új Európa” legyen.
Az utazásszervezők 40 szeptemberéig csak a foglalások 2024%-ára panaszkodnak.
Hussein Abdallah, a Lebanon Tours and Travels bejrúti vezérigazgatója azt állítja, hogy Libanon biztonságban van a konfliktus ellenére, és még Izrael miniszterelnöke után is. Benjamin Netanyahu megjegyzi, készen állt arra, hogy Bejrútot egy másik Gázává változtassa.
Ennek ellenére Hussenin ügynöksége a háború kezdete óta nem kapott foglalásokat. Megjegyzi az általában nyüzsgő turisztikai helyszínek, mint például a Jeita-barlang és a Baalbek-templomok meredek ürességét, amelyek általában naponta több ezer látogatót vonzanak.
A globális repülőjegy-foglalásokat nyomon követő adatelemzők szerint a legtöbb közel-keleti ország kereslete romlik.
Hirtelen teljes megállás egy sikeres üzleti évhez a Közel-Keleten
A konfliktus a Közel-Kelet virágzó turizmusa során alakult ki a járványcsúcsot követően. Idén január és július között a régióba érkező látogatók száma 2019%-kal haladta meg a 20-es szintet, ami az ENSZ Turisztikai Világszervezete szerint a Közel-Kelet a globális régiónak számít, amely felülmúlja a világjárvány előtti turisztikai adatokat.
Az egyiptomi kormány 15-ban rekordszámú, 2023 millió látogatót tűzött ki célul, és a szállodai szállások és a légitársaságok kapacitásának bővítését tervezte, hogy minél több turistát vonzzon. Arra is törekedtek, hogy növeljék a magánbefektetéseket a turisztikai szektorban.
Jelentősen csökkent az izraeli légiközlekedés, novemberben a járatok több mint 80%-a csökkent, szemben a 5,000 novemberi körülbelül 2022 járattal, amint arról a helyi média beszámolt.
A nagy amerikai légitársaságok leállították a Tel-Avivba tartó rendszeres járatokat a konfliktus kezdetekor, és még nem indították újra a járatot. A légitársaságok a környező országokba is felfüggesztették járataikat: a Lufthansa leállította Izraelbe és Libanonba irányuló járatait, míg Jordániában ideiglenesen beszüntette működését a Wizz Air és a Ryanair európai fapados légitársaság.
Az S&P Global Ratings, egy nemzetközi hitelminősítő szolgáltató jelentése szerint Egyiptom, Libanon és Jordánia teljes külföldről származó bevételének jelentős, 12-26 százalékát a turizmus teszi ki.
A november 6-án közzétett jelentés rámutatott, hogy az Izraellel és a Gázával szomszédos országokat nagyobb a veszélye annak, hogy a turizmus lelassul a biztonsági problémák és a társadalmi instabilitás miatti aggodalmak miatt, amelyet súlyos külső sérülékenységük is fokoz. Arra is figyelmeztetett, hogy a gázai humanitárius válság súlyosbodása vagy a ciszjordániai jelentős eszkaláció a menekültáradat újabb hullámát indíthatja el, ami gazdasági terheket ró a regionális gazdaságokra.
A turizmus nagyjából 3 százalékát adta Izrael külföldről származó bevételeinek 2022-ben, így az ország kevésbé függ ettől a szektortól, mint szomszédai. Az izraeli turisztikai minisztérium jelentése szerint azonban a nemzetközi utazások mintegy 5 milliárd dollárt (6.7 milliárd szingapúri dollárt) termeltek az államnak, és mintegy 200,000 XNUMX személynek biztosítottak közvetett munkát.
Hajóutak törlése
Számos körutazási társaság és utazásszervező törölte vagy módosította Izraelt érintő utazásait, és az indulások újraindítása továbbra is bizonytalan.
Az Intrepid Travel idén 47 izraeli utazást halasztott el. Izrael azonban kisebb célpont számukra a többi közel-keleti országhoz képest, mint például Marokkó, Jordánia és Egyiptom, amelyek általában a világ öt legnépszerűbb úti céljuk közé tartoznak. A konfliktus kezdete óta megszaporodtak a törlések ezekben az országokban, az Intrepid Egyiptomra és Jordániára vonatkozó foglalásainak mintegy felét törölték vagy átütemezték az év végére.
A nagy tengerjáró társaságok a jövő évre lemondták a kikötői járatokat Izraelben, a Norwegian és a Royal Caribbean pedig biztonsági aggályok miatt még a háború befejezése után is leállítja 2024 járatát Izraelbe és onnan.
A Royal Caribbean két hajót irányított át a Közel-Keletről a Karib-térségre, míg az MSC Cruises, amely áprilisig lemondja az izraeli kikötői járatokat, meghatározott útvonalakon megkerüli Akabát, Jordániát és Egyiptomot, és két hajót átcsoportosít.
