A Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) közzétett közvéleménykutatás, amely azt mutatja, hogy az utazási hajlandóságot mérsékelte a légi utazás során a COVID-19 elkapásának kockázata miatti aggodalom. Az iparág újraindítási tervei az utasok fő aggályaira adnak választ.
Utazási aggályok a COVID-19 idején
Az utazók óvintézkedéseket tesznek a COVID-19 elleni védekezés érdekében: 77%-uk mondta azt, hogy gyakrabban mos kezet, 71%-uk elkerüli a nagy megbeszéléseket, 67%-uk pedig maszkot viselt nyilvános helyen. A megkérdezettek mintegy 58%-a azt mondta, hogy elkerülte a légi utazást, 33%-uk pedig azt javasolta, hogy a COVID-19 elkapásának kockázatának csökkentése érdekében a jövőben kerülni fogja az utazást.
Az utazók az alábbiak szerint azonosították a három legfontosabb problémát:
|
Arra a kérdésre, hogy rangsorolják a három legfontosabb intézkedést, amelyek nagyobb biztonságot nyújtanak számukra, 37% említette a COVID-19 szűrést az indulási repülőtereken, 34% értett egyet a kötelező arcmaszk viselésével, 33% pedig a szociális távolságtartást a repülőgépeken.
Az utasok maguk is hajlandóságot mutattak arra, hogy szerepet vállaljanak a repülés biztonságának megőrzésében:
- Hőmérséklet-ellenőrzésen esik át (43%)
- Maszk viselése utazás közben (42%)
- Online check-in a repülőtéri interakciók minimalizálása érdekében (40%)
- COVID-19 teszt elvégzése utazás előtt (39%)
- Ülőhelyük fertőtlenítése (38%).
„Az emberek egyértelműen aggódnak a COVID-19 miatt utazás közben. De megnyugtatják őket a kormányok és az ipar által a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által kidolgozott Felszállási útmutatás alapján bevezetett gyakorlati intézkedések is. Ide tartozik a maszkviselés, az érintésmentes technológia bevezetése az utazási folyamatokban és az átvilágítási intézkedések. Ez azt mutatja, hogy jó úton haladunk az utazásba vetett bizalom helyreállítása felé. De ehhez idő kell. A maximális hatás érdekében kritikus fontosságú, hogy a kormányok ezeket az intézkedéseket világszerte alkalmazzák” – mondta Alexandre de Juniac, az IATA főigazgatója és vezérigazgatója.
A felmérés rámutatott néhány kulcsfontosságú kérdésre is a bizalom helyreállításában, ahol az iparágnak hatékonyabban kell kommunikálnia a tényeket. Az utazók fedélzeti aggályai a következők:
Az utastér levegő minősége: Az utazók nem döntöttek az utastér levegőjének minőségéről. Míg az utazók 57%-a gondolta úgy, hogy a levegő minősége veszélyes, 55%-uk azt is válaszolta, hogy megértette, hogy az olyan tiszta, mint egy kórházi műtőben. A modern repülőgépek levegőjének minősége valójában sokkal jobb, mint a legtöbb más zárt környezetben. Friss levegővel 2-3 percenként, míg a legtöbb irodaházban óránként 2-3 alkalommal történik a levegőcsere. Ezenkívül a nagy hatékonyságú részecskelevegő (HEPA) szűrők a kórokozók jóval több mint 99.999%-át elfogják, beleértve a koronavírust is.
Társadalmi távolodás: A kormányok azt tanácsolják, hogy viseljenek maszkot (vagy arcfedőt), ha a társadalmi távolságtartás nem lehetséges, például a tömegközlekedés esetében. Ez összhangban van az ICAO felszállási útmutatásaival. Ezen túlmenően, miközben az utasok a fedélzeten ülnek egymás közelében, az utastér levegőáramlása a mennyezettől a padlóig terjed. Ez korlátozza a vírusok vagy baktériumok előre vagy hátrafelé történő terjedését az utastérben. Számos egyéb természetes akadály is van a vírus terjedésének a fedélzeten, beleértve az utasok előre orientációját (korlátozza a szemtől szembeni interakciót), az üléstámlákat, amelyek korlátozzák a sorról sorra terjedést, és az utasok korlátozott mozgását a fedélzeten. kabin.
A nagy tekintélyű légiközlekedési hatóságok, például az Egyesült Államok Szövetségi Légiközlekedési Hivatala, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége vagy az ICAO nem követelnek meg szociális távolságtartást a repülőgép fedélzetén.
„Nem titok, hogy az utasok aggódnak a fedélzeti átvitel kockázata miatt. Megnyugtatják őket a légáramlási rendszer számos beépített vírusvédelmi funkciója és az előre néző ülések. Ezen túlmenően, a repülés előtti szűrés és az arc eltakarása azon extra védelmi rétegek közé tartozik, amelyeket az ipar és a kormányok hajtanak végre az ICAO és az Egészségügyi Világszervezet tanácsára. Egyetlen környezet sem kockázatmentes, de kevés környezet van annyira ellenőrzött, mint a repülőgép kabinja. És gondoskodnunk kell arról, hogy az utazók megértsék ezt” – mondta de Juniac.
Nincs gyors megoldás
Míg a megkérdezettek közel fele (45%) jelezte, hogy a járvány enyhülését követő néhány hónapon belül visszatér utazni, ez jelentős visszaesést jelent az áprilisi felmérésben mért 61%-hoz képest. Összességében a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az emberek nem veszítették el az utazási kedvüket, de vannak akadályai annak, hogy visszatérjenek a válság előtti szintre:
- A megkérdezett utazók többsége azt tervezi, hogy a járvány lecsengése után a lehető leghamarabb visszatér családjához és barátaihoz (57%), nyaralni (56%) vagy üzletet kötni (55%).
- 66%-uk azonban azt mondta, hogy a világjárvány utáni világban kevesebbet utazna szabadidős és üzleti céllal.
- És 64% jelezte, hogy elhalasztja az utazást, amíg a gazdasági tényezők (személyes és tágabb) javulnak.
„Ennek a válságnak nagyon hosszú árnyéka lehet. Az utasok azt mondják nekünk, hogy időbe telhet, mire visszatérnek régi utazási szokásaikhoz. Sok légitársaság csak 2019-ra vagy 2023-re tervezi a kereslet visszatérését a 2024-es szintre. Számos kormány pénzügyi mentőkötéllel és egyéb segélyintézkedésekkel válaszolt a válság tetőpontján. Mivel a világ egyes részein megkezdődik a fellendülés hosszú útja, rendkívül fontos, hogy a kormányok elkötelezettek maradjanak. Az olyan folyamatos segélyintézkedések, mint a „használd vagy veszítsd el” slot-szabályok enyhítése, az adócsökkentés vagy a költségcsökkentési intézkedések még egy ideig kritikusak lesznek” – mondta de Juniac.
Az ipar fellendülésének egyik legnagyobb akadálya a karantén. Az utazók mintegy 85%-a aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy utazás közben karanténba helyezik őket, ami hasonló aggodalmát fejezte ki azokéhoz, akik általános aggodalmát fejezték ki amiatt, hogy utazás közben elkapják a vírust (84%). Azon intézkedések közül, amelyeket az utazók hajlandóak voltak megtenni az utazáshoz való alkalmazkodás során a járvány alatt vagy azt követően, mindössze 17% számolt be arról, hogy hajlandó karantén alá vetni.
„A karantén egy keresletgyilkos. A határok zárva tartása meghosszabbítja a fájdalmat azáltal, hogy a légitársaságokon túlmutató gazdasági nehézségeket okoz. Ha a kormányok újra akarják indítani idegenforgalmi ágazatukat, alternatív kockázatalapú intézkedésekre van szükség. Sok rész be van építve az ICAO felszállási irányelveibe, például az indulás előtti egészségügyi szűrés, hogy a tüneteket mutató embereket elriassza az utazástól. A légitársaságok rugalmas újrafoglalási szabályzattal segítik ezt az erőfeszítést. Az elmúlt napokban láthattuk, hogy az Egyesült Királyság és az EU kockázatalapú számításokat jelentett be határaik megnyitására. Más országok pedig tesztelési lehetőségeket választottak. Ahol megvan az akarat a nyitásra, ott megvan a módja annak, hogy felelősségteljesen tegyük” – mondta de Juniac.
#rebuildtravel
