Franciaország kormánya határozatlan időre kihirdette nigeri nagykövetségének bezárását a jelentős kihívások miatt, amelyek hátráltatták diplomáciai kötelezettségeinek teljesítését az egykori gyarmaton.
francia Európai és Külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy a nagykövetség Párizsban folytatja működését. A nagykövetség elsődleges célja a térségben tartózkodó francia állampolgárokkal, valamint a humanitárius munkát végző nem kormányzati szervezetekkel (NGO-kkal) való kapcsolatok kialakítása és fenntartása lesz. Ezek a civil szervezetek folyamatos pénzügyi támogatást kapnak tőlünk, hogy közvetlenül segítsék a legsebezhetőbb lakosságot.
Tavaly július végén egy nigériai katonai tisztviselőből álló banda leváltotta Mohamed Bazoum elnököt, hivatkozva a Száhil övben tapasztalt hiányosságokra az iszlamista fegyveresek elleni harcban. Röviddel ezután a niameyi új kormányzat nem szívesen fogadta a francia nagykövetet, és ragaszkodott a francia csapatok kivonásához. Sylvain Itte nagykövet kezdetben ellenállt a távozásnak, kijelentve a katonai junta illegitimitását. Szeptember végén azonban végül elment.
A hatalom átvétele után Niger új katonai uralkodói különféle intézkedéseket hajtottak végre a Párizssal való kapcsolatok megszakítására. December vége felé minden együttműködést elzártak a Frankofón Nemzetek Nemzetközi Szervezetével (OIF) Párizsban, azt állítva, hogy ez a francia politika egyik eszköze. Ezenkívül arra sürgették az afrikai nemzeteket, hogy fogadják el a pánafrikai eszméket, és „dekolonizálják elméjüket”. Ezenkívül Niger felmondta az EU-val kötött, a migrációs kérdések kezelését célzó megállapodást.
Niger új junta is kinyilvánította azon szándékát, hogy felülvizsgálja azokat a katonai egyezményeket, amelyeket a korábbi kormányzatok korábban jóváhagytak a nyugati nemzetekkel együttműködve.
Párizs számos visszaesést szenvedett el a nyugat-afrikai gyarmatokon, amelyek az elmúlt években menesztették a Nyugat által támogatott vezetőket. 2020-ban a katonai kormányzattal fennálló feszültségek miatt kénytelen volt kivonni csapatait Maliból. Tavaly Párizs is kivonult Burkina Fasóból, miután az ország katonai vezetői távozásra utasították őket.
Párizs számos kihívással néz szembe Nyugat-Afrikában az elmúlt években. 2020-ban Párizs kénytelen volt kivonni csapatait Maliból a katonai kormánnyal való konfliktusok miatt. 2023-ban Párizst is kirendelték Burkina Faso katonai uralkodói által.
A Száhel-államok Szövetsége (AES) szintén tavaly szeptemberben jött létre, amikor Niger, Mali és Burkina Faso chartát írt alá, amelynek célja a külső és belső biztonsági fenyegetések együttes fellépése. Decemberben további javaslatokat fogadtak el egy olyan szövetség létrehozására, amely egyesítené ezt a három nyugat-afrikai nemzetet.
