Az ókori amazóniai civilizáció lerakta a kivágott erdőt

Egy korábban ismeretlen ősi civilizáció jelei bújnak elő az Amazonas kivágott fái alól. Mintegy 260 óriási sugárutat, árkot és bekerítést észleltek a levegőből a Brazília és Bolívia határán átnyúló régióban.

A hagyományos nézet szerint a spanyolok és portugálok 15. századi érkezése előtt nem léteztek összetett társadalmak az Amazonas-medencében – ellentétben a nyugatabbra fekvő Andokkal, ahol az inkák építették városaikat. Most az erdőirtás, a megnövekedett légi közlekedés és a műholdfelvételek más történetet mesélnek el.

„Soha véget nem ér” – mondja Denise Schaan, a brazíliai belémi Pará Szövetségi Egyetem munkatársa, aki sok új felfedezést repülőgépeken vagy a Google Earth képeinek vizsgálatával hajtott végre. "Minden héten találunk új struktúrákat." Némelyikük négyzet vagy téglalap alakú, míg mások koncentrikus köröket vagy összetett geometriai alakzatokat, például hatszögeket és nyolcszögeket alkotnak, amelyeket sugárutak vagy utak kötnek össze. A kutatók mindegyiket geoglifának nevezik.

KERTI FALVAK

Észak-Bolívia és Nyugat-Brazília területén történt felfedezésük más közelmúltbeli jelentéseket követ, amelyek a Brazília északi részén található „kertvárosokként” ismert, egymással összefüggő falvak hatalmas terjeszkedéséről szólnak, i.sz. 1400 körül. A kertvárosok helyén feltárt építmények azonban nem olyan következetesen hasonlóak vagy geometrikusak, mint a geoglifák, mondja Schaan.

„Szilárd meggyőződésem, hogy Xingu kertvárosai és a geoglifák nem voltak közvetlen kapcsolatban” – mondja Martti Pärssinen, a spanyolországi Madridi Finn Kulturális és Akadémiai Intézet munkatársa, aki Schaannal dolgozik. Mindazonáltal mindkét felfedezés azt mutatja, hogy Nyugat-Amazónia [hegyvidéki] területei már jóval az európai bevonulás előtt sűrűn lakottak voltak.

A geoglifákat legfeljebb 11 méter széles és 1-2 méter mély árkok alkotják. Átmérőjük 90 és 300 méter között van, és a feltételezések szerint körülbelül 2000 évvel ezelőttről a 13. századig terjednek.

EMBERI LAKÁSHELY

Az ásatások egyes lelőhelyeken kerámiákat, köszörűköveket és más emberi lakhatásra utaló nyomokat tártak fel, másokon azonban nem. Ez arra utal, hogy egyesek tisztán ceremoniális szerepet töltöttek be, míg másokat védekezésre is felhasználhattak.

A védelmi építményektől szokatlan módon azonban az árkokon kívül földet halmoztak fel, és ezek is erősen szimmetrikusak. „Amikor a védelemre gondol, csak falat vagy árkot épít” – mondja Schaan. "Nem kell számításokat végezni ahhoz, hogy kerek vagy négyzet alakú legyen." Sok építmény északra tájolt, és a csapat azt vizsgálja, hogy lehetett-e csillagászati ​​jelentőségű.

„Sok korai nagy civilizációnak folyami alapja volt, és az Amazonast ebben az értelemben sokáig alábecsülték és figyelmen kívül hagyták” – mondja Colin McEwan, a londoni British Museum amerikai részlegének vezetője.

SIKERES TÁRSASÁGOK

Bár nincs bizonyíték arra, hogy az amazóniaiak piramisokat építettek volna vagy írott nyelvet találtak volna fel, mint az ókori Egyiptom vagy Mezopotámia társadalmai, „ami a növekvő társadalmi komplexitás és a táj háziasítása irányába mutat, ez nem csak egy érintetlen erdő volt elszigetelt nomádokkal. törzsek” – teszi hozzá McEwan. „Ezek lényegi, ülő és hosszú távon nagyon sikeres kultúrák voltak.”

Míg néhány inka lelőhely mindössze 200 kilométerre nyugatra található a geoglifáktól, az új helyeken egyetlen inka objektumot sem találtak. A perui Nasca geoglifákkal sincs semmi közös bennük.

„Nincs kétségem afelől, hogy ez csak a felszínt karcolja” – mondja Alex Chepstow-Lusty, a perui Limában működő Francia Andok Tanulmányok Intézetének munkatársa. „Az amazóniai prekolumbusz előtti társadalmak mérete csak lassan derül ki, és meg fogunk lepődni azon emberek számán, akik ott éltek, ugyanakkor rendkívül fenntartható módon. Sajnálatos módon a gazdasági fejlődés és az erdőirtás, amely feltárja ezeket a Kolumbusz előtti települési mintákat, azt is fenyegeti, hogy elegendő időnk lesz megérteni őket.”