A kaszinó turisták növekedést és megterhelést hoznak Makaóba

Makaó – A világ legforgalmasabb kaszinóvárosa igyekszik kezelni a világ legnagyobb lakosságának érzelmeit.

A hajórakomány mellett a kínai útlevelet markoló szerencsejátékosok lerohannak a kompokról, és szardíniaszerűen benyomulnak egy vámépületbe ezen az egykor álmos egykori portugál gyarmaton Kína partján. Sorba állnak, több száz mélyen egy hétvégi reggelen, a belépő bélyegért. Aztán ismét sorba állnak a szűkös taxikért, vagy felszállnak a transzferbuszokra egy új kaszinókkal, szökőkutakkal és üdülőközpontokkal teli városba.

„Azt hiszem, ez elsöprő lett” – mondta David Green, a makaói PricewaterhouseCoopers könyvelőcég kaszinószakértője. "Az infrastruktúra nem igazán alkalmas ennek kezelésére."

Robbanásszerű növekedés

Egy hatodával akkora földterületen, mint Washington, Makaó tavaly a szerencsejáték-bevételek terén túlszárnyalta Las Vegast, köszönhetően a szárazföldi kínai turisták növekvő özönének. Gyorsabban alakítják át ezt a helyet, mint az imperializmus és a szervezett bűnözés valaha.

Valóban, a város, amely W.H. Auden az 1930-as években kétségbeesve, hogy „itt nem történhet semmi komoly”, gazdasági tigrisként születik újjá. Makaó még a szárazföldi Kínához képest is kiemelkedő, évi 10 százalékot meghaladó növekedésével: gazdasága tavaly 30 százalékkal nőtt.

Ám a szédítőbb terjeszkedés már folyamatban van, a változás sebessége és mértéke próbára teszi Makaó alkalmazkodási képességét.

„Őrület volt” – mondta Paulo Azevedo, aki 15 éve él Makaóban, és a Macau Business magazin kiadója. „Régebben ilyen mediterrán, laza életminőséget éltünk” – tette hozzá.

Félautonóm régió

Makaó egy félszigetből és két szigetből áll, amelyek Hongkongtól egy órás kompútra találhatók. Az elmúlt négy évszázadban Portugália szabadon járó bazárként és birodalmi előőrsként működtette a területet, ahol selyemmel, szantálfával, porcelánnal, ópiummal, fegyverekkel és más árukkal kereskedtek, mindezt a kendőzetlen szelídség jegyében. A kolónia „katolikus Európából származó gyom” volt, ahogy Auden fogalmazott.

A játékok térnyerése az 1960-as években nem segített. Makaó a korrupcióról és a bandák által elkövetett erőszakról vált ismertté, egy demimonda, amelyben olyan figurák laktak, mint a „Broken Tooth” királyfi, amelyet végül 1999-ben zártak be. Az 1990-es évekre Makaó kaszinói, amelyek sokáig a milliárdos Stanley Ho monopóliuma volt, olyan messzire csúszott, hogy a A koronaékszer, a Hotel Lisboa úgy érezte az egyik látogatót, mint „egy minimális biztonságú börtön hangulatát”.

Makaó 1999-ben tért vissza kínai ellenőrzés alá, mint Hongkonghoz hasonló félautonóm régió. Peking válogatott vezetői nagyjavításba kezdtek, infrastruktúrába fektettek be, és megnyitották a játékipart a verseny előtt. Az első külföldi tulajdonú kaszinó 2004-ben nyílt meg: a Sands Macao, amely a Las Vegas-i iparmágnás, Sheldon Adelson tulajdonában volt.

A turizmus megnégyszereződött

Szerencsére egy homályos bevándorlási változás áldásos kezdetet adott a homokosoknak: 2003-ban, miután a SARS-vírus visszafogta a turizmust, Kína kísérletet tett azzal, hogy lehetővé tette polgárainak Makaót és Hongkongot anélkül, hogy kötelezővé tette volna, hogy egy turistacsoport tagja legyen. A kínaiak Makaóba özönlöttek, a kontinensről a legközelebbi szerencsejáték-helyre, ahol illegális.

Egy éven belül a Sands Macao kifizette saját építkezését. A múlt héten közzétett adatok szerint az elmúlt év végére a turizmus egy évtized alatt csaknem megnégyszereződött, évi 27 millió főre nőtt. Több mint felük – és messze a leggyorsabban növekvő szegmens – Kínából származik.

A növekvő kínai középosztály számára, amely még mindig hozzászokik a külföldi utazásokhoz, makaói csomagok kevesebb mint 90 dollárért kaphatnak éjszakánként, beleértve a Pekingből Hongkongba tartó repülőjegyet is. A kínai utazási irodák azt mondják, hogy a törvény nem engedi, hogy szerencsejáték-központú utazásokat keressenek, ezért finomítanak.

Növekvő fájdalmak

„Soha nem vettük fel a „kaszinók látogatását” a turné menetrendjébe” – mondta Guo Yu, a pekingi China Comfort Travel marketingmenedzsere. „Az idegenvezető sem vezetheti el a turistákat egy kaszinóba, de ha a turisták személyesen akarnak kaszinókba menni, akkor nem tehetünk semmit.”

A makaói helyi vállalkozások számára a fellendülés nem problémamentes. Az éttermek és üzletek gyorsan emelkedő bérleti díjakkal és munkaerőhiánnyal néznek szembe. A lakosok száma mindössze félmillió, a legtöbbet a kaszinók engedhetik meg maguknak. Mindeközben a belvárosi járdák torlódása már azzal fenyeget, hogy Makaó elbűvölő tereinek és gyarmati utcáinak egy bevásárlóközpont kecsességét kölcsönzik.

A növekedési fájdalmak egyéb jelei is vannak. A szárazföldi turisták több mint 100 fős csoportja egy kavicsos ipari városból lázadást robbantott ki tavaly nyáron, azt állítva, hogy idegenvezetőik túl sokat költenek vásárlásra és szerencsejátékra.

chron.com