Az amerikai kereskedelmi háború 7.8 milliárd dolláros veszteséget okozott az ország gazdaságának, míg az import későbbi megnövekedett költségei több mint 68 milliárd dollárt vontak el a fogyasztóktól és a termelőktől – állapították meg vezető amerikai egyetemek közgazdászai.

A megcélzott országokból érkező behozatal 31.5 százalékkal, míg a megcélzott amerikai export 11 százalékkal esett vissza – mutatta ki a partnerekkel világszerte fennálló kereskedelmi konfliktusok rövid távú hatásának értékelése.

Az eredményeket a „The Return to protekcionizmus” című tanulmányban mutatták be, amelyet a Yale, Columbia, UCLA és a Kaliforniai Egyetem, Berkeley kutatói írtak. A tanulmányt a Nemzeti Gazdaságkutató Iroda tette közzé március elején.

Míg a 7.8 milliárd dollár az ország egész gazdaságára vetítve viszonylag csekély szám, ami a GDP 0.04 százalékát teszi ki, a szerzők megjegyzik, hogy az amerikai „fogyasztók viselik a vám mértékét”. A megnövekedett importköltségek miatti éves fogyasztói és termelői veszteség elérte a 68.8 milliárd dollárt, ami a GDP 0.37 százaléka.

„A teljes háború legnagyobb költségét a köztársasági megyék viselték”

Míg a kutatás szerint „30 megyén kívül minden megyében csökken a kereskedhető reáljövedelem”, Trump lépései meglepő módon a GOP megyékben okozták a legnagyobb veszteségeket.

A szerzők szerint a vámharc „viszonylag kedvezett a cserélhető munkavállalóknak a demokratikus beállítottságú megyékben”, ahol Trump részesedése a 2016-os elnökválasztáson 35 százalék körül volt. Azonban a republikánus megyék 85-95 százalékos szavazati arányú dolgozói viselték „a teljes háború legnagyobb költségét”. A veszteségek ezeken a területeken 58 százalékkal nagyobbak, mint az erősen demokratikus megyékben.

„Úgy találjuk, hogy a republikánus megyékben a kereskedõ szektorban dolgozó munkavállalókat érintette a legnegatívabban a kereskedelmi háború” – összegezték a közgazdászok.

Tavaly a Trump-adminisztráció egyoldalú vámemeléseket vezetett be, hogy leküzdje az amerikai vezető által Kína, az Európai Unió és más kereskedelmi partnerek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát. A lépést szigorú intézkedések fogadták, többek között Peking részéről is, amellyel az Egyesült Államok hosszú tárgyalások során próbált kereskedelmi megállapodást kötni. A Kínával fennálló patthelyzet már 250 milliárd dollárnyi vámot vont maga után a kínai importra, míg Kína 110 milliárd dollárnyi amerikai árut vetett ki.

Washington emellett 25 százalékos illetéket vetett ki az EU-ból, Kanadából és Mexikóból származó acél- és 10 százalékos alumíniumimportra. Brüsszel 25 százalékos vámtétellel válaszolt, beleértve a Harley-Davidson motorkerékpárokat, a bourbont, a mogyorót, a farmert, az acélt és az alumíniumot.