Nagy veszélyben van a turisztikai örökség? Valamennyi fő utazási és turisztikai látványosság, úti cél és ikon. A világ 31 országában található mintegy 29 természeti és kulturális világörökségi helyszín egyre sérülékenyebbé válik az éghajlatváltozás hatásaival szemben – derült ki az ENSZ által közzétett új jelentésből.
A Világörökség és a turizmus a változó éghajlatban jelentés dokumentálja az éghajlati hatásokat, beleértve a hőmérséklet emelkedését, a gleccserek olvadását, az emelkedő tengereket, az időjárási események erősödését, az egyre súlyosbodó szárazságot és a hosszabb erdőtüzek időszakát, olyan ikonikus turisztikai helyszíneken, mint Velence, Stonehenge és a Galápagos-szigetek.
Más világörökségi helyszínekre is kiterjed, mint például a dél-afrikai Cape Floral Kingdom; Cartagena kikötőváros, Kolumbia; és a Shiretoko Nemzeti Park Japánban – áll az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) sajtóközleményében.
"A világ kormányainak, a magánszektornak és a turistáknak össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, valamint a világ legbecsesebb kulturális és természeti erőforrásainak a turisztikai tevékenységek hatásaitól való megóvása érdekében" - mondta Elisa Tonda, az UNEP Felelős ipar és értékláncok vezetője. Mértékegység.
„A turizmusnak a természeti erőforrások hatásaitól, a szén-dioxid-kibocsátástól és a környezeti ártalmaktól való elválasztására irányuló politikák felelősségteljes magánszektort vonnak be, és elősegítik a turisták viselkedésének megváltoztatását, hogy a világ leglátogatottabb helyein kiaknázzák az ágazatban rejlő lehetőségeket” – tette hozzá.
A jelentést az UNEP mellett az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a Union of Concerned Scientists (UCS) készítette.
Mivel a világörökségi helyszíneknek „kiemelkedő egyetemes értékkel” kell rendelkezniük, a jelentés azt javasolja, hogy a Világörökségi Bizottság mérlegelje annak kockázatát, hogy a leendő helyszínek az éghajlatváltozás miatt leromlottak, mielőtt felvennék őket a listára.
A jelentés különösen kiemeli, hogy sürgősen azonosítani kell azokat a világörökségi helyszíneket, amelyek leginkább ki vannak téve az éghajlatváltozásnak, és politikákat kell végrehajtani, és erőforrásokat kell biztosítani az e helyszínek ellenálló képességének növelésére.
Ezen túlmenően a jelentés fokozott globális erőfeszítéseket sürget a Párizsi Megállapodás éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítése érdekében annak érdekében, hogy a világörökségi helyszíneket megőrizzék a jövő generációi számára.
„Globálisan jobban meg kell értenünk, figyelemmel kell kísérnünk és kezelnünk kell a klímaváltozás világörökségi helyszíneit fenyegető veszélyeit” – mondta Mechtild Rössler, az UNESCO Világörökségi Központjának igazgatója. „Amint a jelentés megállapításai alátámasztják, a Párizsi Megállapodás azon céljának elérése, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 Celsius-fok alatti szintre korlátozzuk, létfontosságú ahhoz, hogy világörökségünket megóvjuk a jelenlegi és a jövő generációi számára.”
A jelentés azt is javasolja, hogy vonják be az idegenforgalmi ágazatot az éghajlatváltozással szembeni sérülékeny helyszínek kezelésére és védelmére, valamint a látogatók felvilágosítására az éghajlati veszélyekről.
„Az éghajlatváltozás hatással van a világörökségi helyszínekre szerte a világon” – mondta Adam Markham, a jelentés vezető szerzője és az UCS klíma- és energiaprogramjának igazgatóhelyettese.
„Fennáll a veszélye, hogy a Húsvét-szigetek egyes szobrai elvesznek a tengerbe a part menti erózió miatt. A világ legjelentősebb korallzátonyai közül sok, köztük a Csendes-óceán nyugati részén fekvő Új-Kaledónia szigetein is, az idén az éghajlatváltozással összefüggő, példátlan korallfehéredést szenvedett. Az éghajlatváltozás végül akár néhány világörökségi helyszín elvesztését is okozhatja” – tette hozzá.
