Peking - Kína bezárta Tibetet a külföldi turisták elől, és gépfegyverekkel felfegyverzett katonákat vetett be Peking utcáira - ez egy sor szigorú biztonsági intézkedés része a kommunista uralom 60. évfordulója előtt. Még a sárkányrepülést is betiltották a fővárosban.

Noha az október 1-i megemlékezések, köztük Hu Jintao elnök hatalmas katonai áttekintése és beszéde, Pekingre összpontosulnak, a megszorítás a terjeszkedő nemzet legtávolabbi pontjaira terjed ki.

Bővítették az érzékeny politikai tartalmak és a közösségi oldalak, például a Twitter és a Facebook blokkjait, és megugrott a külföldi újságíróknak küldött spyware-eket tartalmazó e-mail spam. Az ország egész területén élő kommunista tisztviselőknek azt mondták, hogy akadályozzák a központi hatóságoktól jogorvoslatot kérő petíció benyújtók Pekingbe utazását, és próbálják panaszaikat helyben megoldani.

A főváros biztonsága ugyanolyan szoros és bizonyos szempontból szigorúbb, mint még a tavalyi pekingi olimpiai játékok idején is: géppisztolyos SWAT egységek keveredtek a tömegek között a nemzeti zászlókkal és színes diorámákkal díszített városközpontban.

A lakókat a légi veszélyek megelőzése érdekében eltiltották a sárkányrepüléstől, és azoknak, akik a felvonulási útvonalon levő diplomáciai lakásokban élnek, azt mondták, hogy ne nyissák ki az ablakukat, és ne menjenek ki az erkélyükre figyelni. Korlátozták a kések értékesítését, és a lakások előcsarnokaiban található értesítések arra ösztönzik a lakosokat, hogy jelentsenek minden gyanúsat.

A nemzeti ünnepi ünnepség a kínai uralom elleni évtizedek legerőszakosabb és tartósabb nyugtalanságát követi Hszincsiang és Tibet legnyugatibb régióiban. Hszincsiang fővárosában, Urumciban folytatott etnikai garázdaság júliusban közel 200 ember életét vesztette, és a török muszlim régió továbbra is élen jár a közelmúltban zajló titokzatos tűtámadások miatt.

A helyi tisztviselők és az utazási iparban dolgozó emberek szerint a 2008 márciusi zavargások nyomán a külföldi turistákat is kitiltották Tibetből. A 14. március 2008-i lhászai zavargás azokat a kínai üzleteket és migránsokat célozta meg, akik a kommunista csapatok 1950-es belépése óta egyre nagyobb számban költöztek a Himalája régióba.

Su Tingrui, a Tibet China Travel Service értékesítője elmondta, hogy a társaság vezérigazgatóját a hatóságok vasárnap este egy megbeszélésre hívták Tibet fővárosában, Lhászában - Pekingtől 2,500 mérföldre (4,023 kilométerre). Elmondása szerint a tilalmat nem írásban adták ki, hanem a találkozó során közvetítették, és október 8-ig terjed.

Más pekingi és lhásai ügynökök azt mondták, hogy a kormány abbahagyta a régió meglátogatásához szükséges külön engedélyek külföldieknek történő kiadását.

„Októberben az üzletmenetet észrevehetően érinteni fogja” – mondta a lhászai Four Points by Sheraton szálloda recepciósa, Wang. Az engedélyek felfüggesztése „valószínűleg az extra biztonsági intézkedések része. Ebben a hónapban egyre több rendőr és katonai csapat látható az utcákon, rendőrök és katonák pedig azokban a kereszteződésekben, ahol korábban senki sem őrködött.”

A tibeti biztonság fokozódott a tavalyi pekingi olimpiát megelőző hetekben, majd az elmúlt februárban és márciusban az érzékeny politikai évfordulók körül. Az iparág képviselői szerint a tibeti idegenforgalom újabb kopogást hozott a Hszincsiang-garázdaság után, amely gyakorlatilag üresen hagyta az urumcsi szállodákat is.

„A turisták számára nincs különbség, hogy a júniusi garázdaság Hszincsiangban vagy Tibetben volt. Szerintük veszélyes ide lejönni ”- mondta Zhang, a lhasai székhelyű Tibeti Hongshan Nemzetközi Utazási Ügynökség munkatársa.

Tan Lin, a tibeti Idegenforgalmi Iroda üzleti adminisztrációs irodájának tisztviselője szerint keddtől kezdve betiltják a külföldi turistákat, de azok, akik már megérkeztek, maradhatnak.

Hu Shisheng, a China Institutes of Contemporary International Relations dél-ázsiai irodájának vezetője szerint a tilalom oka a kormány attól tart, hogy a tengerentúli Tibet-barát csoportok szimpatikus diákokat vagy turistákat használhatnak fel tüntetések szervezésére – ahogy az Pekingben az olimpia idején történt. Kína szerint a tibeti és hszincsiangi erőszakot ilyen csoportok irányították, bár a hatóságok kevés bizonyítékkal szolgáltak.

Míg a pekingi és másutt végrehajtott biztonsági intézkedések némelyik számára túlzottnak tűnhetnek, Joseph Cheng, a hongkongi Városi Egyetem szerint. A kínai tisztviselők úgy gondolják, hogy megéri a legkisebb események megelőzése érdekében, miközben erős, stabil nemzet benyomását kelti.

"Az elmúlt egy-két évben az olimpiai felkészülés során óriási hangsúlyt fektettek Kína legjobb arcának bemutatására" - mondta Cheng.

Hozzátette, hogy a helyi önkormányzatoknak és a közbiztonsági tisztviselőknek azt mondják: "Nem akarunk incidenseket, ezért ha bármi történik, akkor bajban van."