A „kedvezőtlen globális kontextus” tette a Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG) 2030-as célja az ENSZ jelentése szerint elérhetetlen. Bár jelentős előrelépés történt mind a 17 cél tekintetében, ez „egyenetlen és nem megfelelő” az egyes országokban és kategóriákban, és csak 2062-ben valósul meg teljes mértékben.
Az elért eredményekről szóló jelentést egy február 15-i sajtótájékoztatón tették közzé az FOreign Correspondents Club of Thailand (FCCT) Rachel Beavan, a statisztikai osztály igazgatója beszélt Az ENSZ Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottsága (ESCAP), és Lin Yang, az ESCAP programért felelős helyettes ügyvezető titkára. Mivel az SDG 15 éves időkerete éppen a második felébe lépett, a jelentés átfogó elemzést kínál a jelenlegi helyzetről, országonkénti és kategóriánkénti mérési mutatókkal alátámasztva.
Az ENSZ Ázsia és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottsága az ESCAP fő jogalkotó szerve, amely a Gazdasági és Szociális Tanácsnak (ECOSOC) tesz jelentést. Fórumot biztosít a régió valamennyi kormányának a gazdasági és társadalmi kérdések áttekintésére és megvitatására, valamint a regionális együttműködés erősítésére.
A lehetőségek ablakai
A jelentés részletes feltárása egyértelmű lehetőségeket mutat az ázsiai-csendes-óceáni utazási és turisztikai ágazat számára, hogy megkétszerezze erőfeszítéseit az „adathiányos” kihívásokkal szembesülő fenntartható fejlesztési célok közül legalább kettő (5 és 16) teljesítése érdekében.
A jelentéshez írt előszavában Armida Salsiah Alisjahbana asszony, az ENSZ főtitkár-helyettese és az ESCAP ügyvezető titkára azt mondja, a régió „kritikus fordulóponton van”. Azt mondja: „A fenntartható fejlesztési célok felé tett haladás továbbra is egyenetlen és nem megfelelő az egész régióban.
Riasztó, hogy a 17 fenntartható fejlesztési cél egyike sem halad a 2030-as határidőig való megvalósításhoz.
A trendek azt mutatják, hogy a jelenlegi ütemben a régió nem fogja elérni mind a 17 fenntartható fejlesztési célt 2062 előtt, ami jelentős, 32 éves késést jelez. Noha pozitív lépések történtek a szegénység csökkentése, valamint a fenntartható ipar, innováció és infrastruktúra támogatása érdekében a régióban, ezek nem elegendőek az 1. és 9. cél 2030-ig történő eléréséhez. Ez rámutat arra, hogy a régió jelentős hiányosságokat mutat a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend törekvéseinek és jelzéseinek teljesítésében. regresszió bizonyos kritikus területeken.”
Miért elérhetetlenek a célok?
A jelentés szerint „A kedvezőtlen globális környezet kétségtelenül hozzájárul ehhez a lassú fejlődéshez. A COVID-19 világjárvány felforgatta az életeket, milliókat taszítva szegénységbe. Jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti következményekkel járt, amelyek fokozatosan tükröződnek az adatokban. A folyamatban lévő válságok és konfliktusok, mind a régión belül, mind azon kívül, megzavarták a globális ellátási láncokat, felpörgették az inflációt és bizonytalanságot teremtettek. Hozzájárultak az élelmiszer- és nyersanyagárak ingadozásához és a korlátozott pénzügyi környezethez.”
A régiónak a pályán kell maradnia
Mindazonáltal a jelentés szerint a régiónak maradnia kell ezen az úton, és fokoznia kell erőfeszítéseit a célok elérése érdekében.
Azt mondja: „A kihívások ellenére, és bár a régióban elért haladás jelentősen elmarad az ütemtervtől, a 2030-ig tartó menetrendben megfogalmazott jövőkép ma is ugyanolyan aktuális, mint 2015-ben. A 17 fenntartható fejlesztési cél továbbra is átfogó keretet biztosít a merész, átalakító cselekvésre van szükség egy zöldebb, igazságosabb és jobb világ felépítéséhez 2030-ra.
A célok felé haladva egyre sürgetőbbé válik, tekintettel a régió előtt álló egzisztenciális kihívásokra a fejlődés társadalmi, gazdasági és környezeti dimenzióiban. Ez a jelentés rávilágít azokra a területekre, ahol az érdekelt feleknek sürgős cselekvésre kell összpontosítaniuk annak érdekében, hogy ne legyen cél, egyetlen ország és senki se maradjon le.”
Az SDG előrehaladásáról és a régió általános teljesítményéről készült pillanatkép a következőket mutatja be:
- Pozitív lépések történtek a szegénység felszámolása (1. cél), valamint a fenntartható ipar, innováció és infrastruktúra (9. cél) támogatása felé. Ezek azok a célok, amelyek 2015 óta a legnagyobb előrehaladást mutatják, de ezek előrehaladása nem elegendő a célok 2030-ig történő eléréséhez. Az 1. cél felé tett előrelépés részben az emberek rendkívüli szegénységből való kiemelésére irányuló pozitív intézkedésekkel magyarázható (amelyek napi 2.15 dollárnál kevesebbből élnek ) és az országosan meghatározott szegénységi küszöb alatt élők arányának csökkentése. Az infrastruktúra hivatalos nemzetközi támogatása, valamint az információs és kommunikációs technológiához való jobb hozzáférés hozzájárult a 9. cél eléréséhez.
- Némi előrelépés történt a nulla éhezés (2. cél), a jó egészség és jólét (3. cél), a megfizethető és tiszta energia (7. cél), valamint az egyenlőtlenségek csökkentése (10. cél) felé.
- Sürgős intézkedésekre van szükség a tisztességes munkához való hozzáférés javítása érdekében a gazdasági növekedés támogatása érdekében (8. cél), valamint a felelős fogyasztás és termelés felé való előrehaladás felgyorsítása (12. cél). Intézkedésekre van szükség a víz alatti élet (14. cél) és a szárazföldi élet (15. cél) védelme, valamint a partnerségek megerősítése érdekében is (17. cél). Ezeken a területeken történt a legkevesebb előrelépés 2015 óta.
- A mindenki számára elérhető minőségi oktatás (4. cél) elérése felé szintén nagyon lassú az előrehaladás, és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés terén tapasztalható szakadékok egyre nagyobbak a régióban.
- Az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések (13. cél) továbbra is visszafejlődnek, és egyre sürgetőbbé vált a tendencia megfordítása. A régió továbbra is az éghajlatváltozás áldozata és fő mozgatórugója. A régióban a hőmérséklet a globális átlagnál gyorsabban emelkedik. A szélsőséges, kiszámíthatatlan időjárási események és a természeti veszélyek egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. A legsúlyosabban érintett országok közül hat Ázsiában és a csendes-óceáni térségben található, ennek ellenére a régió továbbra is a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának több mint felét okozza, amelynek nagy részét a szénégetés okozza.
A jelentés szerint az egyik fő kihívás a fenntartható fejlesztési célok felé tett előrehaladás értékelésében a megfelelő trendadatok hiánya.
Nemzeti SDG Tracker
Az ENSZ rendelkezik egy nemzeti SDG-követővel, amely lehetővé teszi az országok számára, hogy hozzáadják adataikat, megadják a nemzeti célértékeket, és megjelenítsék a nemzeti fejlődést az SDG-k terén. Az egyes fenntartható fejlesztési célok terén elért előrehaladást 231 mutatóból álló részhalmaz méri, de a jelentés szerint csak 133 rendelkezik elegendő adattal a regionális fejlődés értékeléséhez. Az ESCAP tagországaiban és társult tagországaiban átlagosan a mutatók mindössze 52 százaléka rendelkezik két vagy több adatponttal, míg az indikátorok több mint egyharmada teljesen hiányzik.
A legnagyobb adathiányos területek közül kettő közvetlenül kapcsolódik a turizmushoz: az 5. cél (amelyben a turizmus kiemelkedően jól teljesít) és a 16. cél (amelyhez a turizmus jelentős mértékben hozzájárulhat).
Az 5. célról a jelentés azt mondja: „Az iskolai beiratkozási arányok általános előrehaladása ellenére a nők és a lányok továbbra is jelentős kihívásokkal néznek szembe az oktatáshoz és a foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférés terén. Alacsonyabb a beiratkozási arányuk, és küzdenek az írástudással. A fiatal nőknek nehézségekbe ütköznek a munkaerőpiacra való bejutásban is, ami a fiatalok munkanélküliségének magasabb arányához vezet.” Hozzáteszi: „Összességében a mutatók azt sugallják, hogy a nőket és a lányokat érő diszkrimináció továbbra is az egyenlőtlenség egyik fő oka, míg a férfiak egészségügyi és személyes biztonsági kihívásokkal néznek szembe.”
A 16. cél kapcsán a jelentés a korrupció, a bűnözés, az erőszak, a béke, az igazságszolgáltatás és az emberi jogok fontosságát említi. Azt mondja, hogy a célok a mérési mutatókkal kapcsolatos „adathiány” előtt állnak. „Bár bizonyos mutatók, például az emberölések aránya csökkent, a régiónak meg kell küzdenie a lakóhelyüket elhagyni kényszerült lakosság számának növekedésével, miközben küzdenie kell a vesztegetés, a korrupció és az emberkereskedelem ellen is. Az igazságszolgáltatáshoz való mindenki hozzáférésének biztosítása érdekében többet kell tenni a megkülönböztetéstől mentes jogi keretek kialakítása érdekében. Ehhez minden társadalmi csoportnak, különösen a nőknek és a fiataloknak aktívan részt kell vennie a döntéshozatali folyamatokban.”
A jelentés átfogó ellenőrző listát tartalmaz, amely alapján az egyes utazási és turisztikai cégek elemezhetik hozzájárulásaikat. Az egyik megfigyelés az egyértelmű egyensúlyhiány abban a módban, ahogyan az utazás és turizmus egésze foglalkozott a fenntartható fejlesztési célokkal. Túl sok figyelmet fordítottak a környezettel, termeléssel, fogyasztással és technológiával kapcsolatos fenntartható fejlesztési célokra, és gyakorlatilag semmit sem a társadalmi, gazdasági és kulturális célokra.
Utazásért és turizmusért való felelősség
MIT KELL ELVENI A CIKKBŐL:
- Azt mondja: „A kihívások ellenére, és annak ellenére, hogy a régió előrehaladása jelentősen elmarad az ütemtervtől, a 2030-ig tartó menetrendben megfogalmazott jövőkép ma is ugyanolyan aktuális, mint 2015-ben.
- Az ENSZ Ázsia és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottsága az ESCAP fő jogalkotó szerve, amely a Gazdasági és Szociális Tanácsnak (ECOSOC) tesz jelentést.
- Fórumot biztosít a régió valamennyi kormányának a gazdasági és társadalmi kérdések áttekintésére és megvitatására, valamint a regionális együttműködés erősítésére.
