Schengeni zóna Horvátországgal: Jó hír a turizmus számára, rossz hír a biztonság számára?

A horvát turizmus örül annak, hogy Horvátország „schengeni” vízumországgá vált az EU-ban. Horvátország teljesítette a csatlakozáshoz szükséges technikai kritériumokat. De mit jelent a schengeni terjeszkedés Európa számára, és képes-e az EU legyőzni a 2014-ben kezdődött migránsáradat által kiváltott határpolitikai válságot?

Közben a francia elnök azt mondta. "Alaposan át kell gondolnunk fejlesztési politikánkat és migrációs politikánkat, még akkor is, ha ez kevesebb államot tartalmazó Schengen." A francia elnök nem gondolja, hogy Schengen még mindig működik.

Horvátország jelentené Schengen első területi terjeszkedését több mint egy évtized alatt, amikor Svájc csatlakozása 2008-ban befejeződött.

A schengeni övezet jelenleg az EU 22 tagállamából 28, valamint négy nem EU tagból áll: Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein. (Horvátország, amely 2013-ban csatlakozott az EU-hoz, az Egyesült Királyság, Írország, Bulgária, Románia és Ciprus mellett egyike azon hat tagnak, akik nem tartoznak Schengenbe.)

Az Európai Parlament szerint a zóna külső határai 50,000 XNUMX kilométert tesznek ki.

De mivel a bevándorlás továbbra is uralja a politikát, és a populizmus térnyerése, valamint a Brexit figyelemelterelése sok ideiglenes intézkedést még mindig vissza kell vonni.

A magyar Orbán Viktor óriási politikai tőkét teremtett új borotvaszálas tetejű szerbiai határkerítéséből és agresszív retorikájából, miszerint Európát megvédi a migránsoktól.

Hat schengeni ország továbbra is alkalmazza a belső határellenőrzést: Franciaország, Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia.

A határellenőrzés a horvát schengeni tagság egyik fő kérdése, nemcsak azért, mert a migránsok továbbra is a Balkánt használják Nyugat-Európa felé vezető útként, hanem azért is, mert a volt jugoszláv nemzet 1,300 kilométeres határon áll az EU-n kívüli országokkal.

Zágrábnak meg kellett győznie Brüsszelt arról, hogy képes lesz hatékonyan kezelni az EU külső határát, éppen abban az időben, amikor a határ a legnagyobb nyomás alatt áll a berlini fal leomlása óta.

Egy másik problémás terület a Pelješac, Horvátország déli szakasza, amely Montenegró felé mutat. Csak a szárazföldön keresztül érhető el, ha Bosznia területének keskeny folyosóján keresztezik a bosnyák tengerhez való hozzáférését. A kettős keresztezés már a hosszú forgalmi késések oka a nyár folyamán, és vannak olyan félelmek, amelyek a szigorúbb határellenőrzések miatt súlyosbodhatnak.

Horvátország azonban várhatóan 2021-ben elkészít egy hatalmas hidat, amely átveszi a forgalmat Bosznia területe felett; a projektet késleltette a bosnyák félelem, hogy akadályozná a nagy hajókat egyetlen nyílt tengeren.

Az IHS Markit elemzői szerint a schengeni belépés megszüntetné a 11.6 millió turista (az összes külföldi látogató 75% -a) éves ellenőrzéseit Horvátországba a schengeni övezet országaiból.

Emellett fellendítené az idegenforgalmat azoktól az európai látogatóktól, akik schengeni országokra érvényes vízumot kapnak, ha Horvátországot felvennék az engedélyezett útvonalakba.