A legfrissebb iparági jelentés szerint a légi közlekedés Európa délkeleti szegletébe jelentősen meghaladta a járvány előtti (2019-es) szintet a nyári csúcshónapokban, júliusban és augusztusban. A két legnagyobb desztináció, Törökország és Görögország egyaránt 9%-kal, illetve 2%-kal haladta meg a nemzetközi látogatók pandémia előtti szintjét.
Az Albániába (egy viszonylag kis desztináció, amely kevesebb, mint 1%-os piaci részesedéssel rendelkezik az európai repülőjáratok piacán) az utazások száma szintén 28%-kal emelkedett.
Míg egyetlen jelentősebb ország desztinációja sem érte el a 2019-ben látott számokat, Szlovénia mindössze 7%-kal, Izland 8%-kal, Portugália pedig 10%-kal csökkent.
A legjobban teljesítő városi célpontok listáját Isztambul vezette, ahol 2%-kal nőtt a járatok érkezése. Ezt Athén követte 7%-kal, Reykjavik és Porto 8%-kal, valamint Malaga 13%-kal.
Az erős teljesítményt meghatározó fő tényezők Törökország ide tartozik a török líra értékének folyamatos csökkenése és nyitottsága az orosz piac felé, ahonnan betiltották a közvetlen járatokat Európa nagy részébe. 2019 nyarán az Európába érkezők 4%-át oroszok tették ki, míg 2022-ben ez drámaian csökkent. Görögország A járvány során a viszonylag látogatóbarát COVID-19 utazási korlátozások bevezetésével határozottan teljesített úti célként.
A származási piacok elemzése azt mutatja, hogy Európán belül Görögország bizonyult a legrugalmasabbnak, az európai célállomásokra júliusban és augusztusban indulók száma megegyezik a 2019-es szinttel. Ezt követi Lengyelország 9%-kal, Spanyolország 12%-kal, az Egyesült Királyság 13%-kal, Dánia 14%-kal és Portugália 15%-kal. Összességében az Európán belüli indulások 22%-kal csökkentek.
A legerősebb Európán kívüli piac az Egyesült Államok volt, mindössze 5%-kal 2019-hez képest. Ezt követte Kolumbia és Izrael 9%-kal, Dél-Afrika 10%-kal, Mexikó 12%-kal, valamint Kanada és Kuvait, mindkettő 13%-kal. le. Összességében az Európán kívüli piacok 31%-kal csökkentek.
Az európai úti célok több látogatót vonzhattak volna a nyári hónapokban, ha a légiközlekedési ágazat jobban meg tudott volna birkózni a késő tavaszi és kora nyári utazási igényekkel. Ha nem lett volna fennakadás, iparági elemzők becslése szerint az Európán belüli repülőjegy-foglalások élénkülése öt százalékponttal magasabb lett volna.
Bár sok szó esik arról, hogy a recesszió és az infláció rontja a világjárvány utáni utazási fellendülés kilátásait, a tendencia továbbra is pozitív. Júliusban és augusztusban 26%-kal csökkent a légi közlekedés egész Európában, azonban a következő három hónapra vonatkozó kilátások azt mutatják, hogy 31.st Augusztusban a repülőjegyek foglalása 21%-kal elmaradt a 2019-es azonos időponttól, a törökországi és görögországi foglalások pedig 20%-kal, illetve 5%-kal haladták meg. A következő legjobban lefoglalt úti célok jelenleg Portugália 3%-kal, Izland 7%-kal és Spanyolország 15%-kal.
A legerősebb származási piacokat az Egyesült Királyság vezeti, ahol a kiutazó repülőjáratok kereslete a következő három hónapban mindössze 2%-kal marad el a járvány előttihez képest. Ezt követi Spanyolország 3%-kal, az USA 5%-kal, Írország 6%-kal, Németország pedig 11%-kal.
A járványból való kilábalás az utazási káosz és a létszámhiány okozta kapacitásleépítések ellenére folytatódott. Jelenleg a szabadidős utazásokra vonatkozó előzetes foglalások folyamatos élénkülést mutatnak a légi közlekedésben, a járvány után; és biztató módon az üzleti foglalások is felzárkóznak. Iparági elemzők azonban továbbra is óvatosak a kilátásokkal kapcsolatban, mert az ukrajnai háború folytatódása és ennek az energiaárakra gyakorolt hatása negatívan érinti az európai gazdaságokat, ami valószínűleg visszafogja a fogyasztói bizalmat és a vállalati keresletet. Ennek ellenére jelenleg az őszi félévi csúcsok és a karácsonyi időszakra koncentrálódnak a repülőjegy-foglalások, ami további repülési fennakadásokhoz vezethet, ha a légiközlekedési ágazatban a közelmúltban tapasztalt munkaerő-toborzási nehézségek továbbra is fennállnak.