Niger, hivatalos nevén a Niger Köztársaság, egy tengerparttal nem rendelkező nemzet Nyugat-Afrikában. Ez az egységes állam megosztja határait Líbiával északkeleten, Csáddal keleten, Nigériával délen, Beninnel és Burkina Fasóval délnyugaton, míg Mali nyugaton, Algéria pedig északnyugaton.
Az ország túlnyomórészt muszlim lakossága megközelítőleg 25 millió fő, akik elsősorban a déli és a nyugati régiók közösségeiben élnek. A főváros, Niamey, Niger délnyugati részén található, szomszédos a Niger folyóval, amely ugyanazt a nevet viseli.
Nigerben 11 nemzeti nyelv van, a francia az ország hivatalos nyelve. Nigerben az őshonos nyelvek száma 8 és 20 között változik, a számlálási kritériumoktól függően, és ezek a nyelvek az afroázsiai, a nilo-szaharai és a niger-kongói nyelvcsaládokba tartoznak.
Ezen a héten Niger átmeneti adminisztrációja leminősítette a francia nyelv státuszát, és a hausát jelölte ki az ország nemzeti nyelvévé. Ezt a döntést a nyugat-afrikai nemzet nemrég ratifikált chartája körvonalazza, amely a franciát „munkanyelvként” minősíti.
Míg Nigerben a hausa a domináns nyelv, a francia hivatalos státusza azóta, hogy a nemzet 1960-ban elnyerte függetlenségét Franciaországtól. A niameyi új kormány, amely a Mohamed Bazoum polgári elnököt 2023 júliusában megbuktató katonai puccs után vette át a hatalmat, célja, hogy megszakítsa a kapcsolatokat Párizssal.
A múlt hónap végén a Száhel-övezet nemzete jóváhagyta az Újraalapítási Chartát, amelyet a kormány szerint állami törvényként hajtanak végre. Az ország 2010 novemberében megalkotott alkotmányát a július 26-i puccs után felfüggesztették.
A charta 12. cikke szerint, amelyet Niger hivatalos lapjában tettek közzé: „A nemzeti nyelv a hausza… a munkanyelv pedig az angol és a francia.”
A dokumentum kimondja, hogy kilenc további nyelv, mint például a Zarma-Songhay, a Fulfulde (Peul), a Kanuri, a Gourmantche és az arab, Nigerben a „beszélt nyelvek” közé tartozik.
Ezenkívül az átmeneti charta, amelyet egy februári nemzeti konferencián vezettek be, szintén öt évvel meghosszabbította Niger ideiglenes elnökének, Abdourahamane Tchianinak a hivatali idejét.
Márciusban Niger szövetségeseivel, Burkina Fasóval és Malival együtt kilépett a Frankofón Nemzetek Nemzetközi Szervezetéből (OIF), egy globális francia nyelvű szervezetből. A három nemzet, amely a Száhel Államok Szövetségének (AES) alapító tagja, azzal vádolta az OIF-et, hogy eltért eredeti céljától, a kulturális és technikai együttműködés előmozdításától, ehelyett a politikai elfogultság eszközévé vált.
Az AES továbbá elítélte a párizsi székhelyű szervezetet, amiért a szankciók szelektív végrehajtásával aláásta tagállamai szuverenitását. Az OIF felfüggesztette Malit, Burkina Fasót és Nigert, miután katonai puccsokat hajtottak végre ezen a három volt francia gyarmaton, amelyek az OIF 20. március 1970-i Niamey-i megalakulásakor az alapító tagjai között voltak.
A katonai hatalomátvételt követően Bamako, Niamey és Ouagadougou viszonya Párizshoz jelentősen megromlott. Ezen országok katonai kormányai mind felmondták a védelmi együttműködést Franciaországgal, arra hivatkozva, hogy a francia erők nem képesek hatékonyan felvenni a harcot a Száhel-övezetben zajló halálos dzsihadista felkelés ellen.
