Az EU SWITCH Asia Program Greening Sri Lanka Hotels (GSLH) projektje a közelmúltban tette közzé első kutatási felmérését a Srí Lanka-i szállodák keresztmetszetéről, amely a szállodákban alkalmazott zöld gyakorlatok mértékét elemzi. Ez az első olyan felmérés, amely Srí Lankán készült ilyen fenntartható fogyasztási gyakorlatokról a szállodákban.
A GSLH Project egy európai finanszírozású projekt a SWITCH Asia Program keretében, és a Ceyloni Kereskedelmi Kamara irányítja. A projekt célja, hogy javítsa a Srí Lanka-i szállodák környezeti teljesítményét az energia-, víz- és hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztésén keresztül, valamint csökkentse a működési költségeket, és növelje a Srí Lanka-i szállodák piaci elfogadottságát azáltal, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású zöld szállodákká népszerűsítik őket.
A projekt Srí Lanka egész területén felhívja a figyelmet a fenntarthatóságra a szállodák körében. Konzultációt és technikai információkat biztosít a fejlesztendő területek azonosításához és a megtakarítások számszerűsítéséhez. A projekt munkaerő-képzést és erőforrás-gazdálkodási beavatkozásokat is biztosít. A projektben regisztrált 350 páratlan szállodából adatokat gyűjtenek elemzéshez, valamint táblákhoz és jelölésekhez. A projekt egy kézikönyvet is kiadott a Srí Lanka-i szállodák környezetgazdálkodásának helyes gyakorlatairól, valamint egy rövid útmutatót a fenntartható energia- és környezetvédelmi tervezéshez az új srí lankai szállodák építéséhez.
A projektben már regisztrált 350 páratlan szállodánál több mint 140 áttekintő auditot végeztek, és 10 erőforrás-kezelési/felülvizsgálati workshopot tartottak az ország különböző régióiban.
Az EU SWITCH Asia Greening Sri Lanka Hotels Project nyertesnek ítélték az Oktatási programok és média kategóriában a 11. Skal International „Fenntartható fejlődés a turizmusban” díjátadón, amelyet a 73. Skal Világkongresszus megnyitó ünnepségén adtak át 3. október 2012-án. a dél-koreai Incheonban. A díjjal elismerték a projekttevékenységeken keresztül megvalósított kiemelkedő képzést, vezetést és elkötelezettséget a fenntartható turizmus alapelvei és gyakorlatai iránt.
A KUTATÁS ALAPJAI
• Ezt a kutatási tanulmányt a zöld gyakorlatok Srí Lanka-i turisztikai szállodáiban való alkalmazásának tanulmányozására végezték el, 276 szállodából (az összes regisztrált szálloda 78%-a), minden turisztikai régióból és egy méretek keresztmetszete.
• Az azonosított szállodák zöld gyakorlatai az energia-, víz- és hulladékgazdálkodási gyakorlatra terjedtek ki.
• A zöldenergia-felhasználás szempontjai a hatékony világítás, a hatékony légkondicionálás, a szoláris vízmelegítők, a biomassza kazánok, a kulcsos kapcsolók, a teljesítménytényező-korrekció és az alternatív áramellátás voltak.
• Kettős öblítésű WC-k, alacsony átfolyású zuhanyzók és csapok telepítése, ágynemű és törölköző újrafelhasználása, szennyvíztisztító telepek rendelkezésre állása, szilárd hulladék szelektív és biogáz üzemek voltak a zöld gyakorlatok vízhasználati és hulladékgazdálkodási szempontjai.
A TANULMÁNYOK MEGÁLLAPÍTÁSAI
Energia
• A tanulmány feltárta, hogy a leggyakrabban alkalmazott zöld beavatkozás az energiahatékony világítás.
• A szállodák több mint 80%-a részben vagy teljesen áttért az izzólámpás világításról CFL és LED világításra, a kisebb szállodák szinte teljesen átálltak, míg a nagyobb szállodák többségében fokozatos átállás folyamatban van, a nagyobb létszám miatt. le kell cserélni.
• Ezzel szemben a szállodák mindössze 10%-a használ energiahatékony légkondicionálást. A legtöbb szállodában nagyon régi, nem hatékony légkondicionáló berendezések vannak.
• A légkondicionálás azonban a vizsgált mintában szereplő összes szállodának csak mintegy 40%-ánál releváns, mivel a hidegebb éghajlaton lévőknek nincs szükségük légkondicionálásra, a keleti parton lévő kisebb szállodák pedig nem biztosítanak légkondicionálót. a működési szint.
• A napkollektoros vízmelegítők meglehetősen elterjedtek (közel 50%) a nagyobb szállodákban, míg a kisebb létesítmények nem tartják megfizethetőnek, ahol kevesebb, mint 20%-uk telepítette.
• A kulcsos kapcsolók a nagyobb szállodákban is elterjedtek (64%), míg a kis- és középvállalkozások közül csak néhány (12%) fektetett be ebbe.
• Ami a teljesítménytényező korrekciós kondenzátortelepek telepítését illeti, ez csak a nagyobb, háromfázisú áramot használó létesítmények számára releváns, és az ebbe a kategóriába tartozó szállodák közel 3%-a fektetett be a KVA terhelés csökkentése, ill. ezért a villanyszámlák. A közepes méretű szállodák egy része is igénybe vette ezt a beavatkozást.
• Az alternatív zöldenergia-források, mint például a termesztett fát használó biomassza kazánok, mini-, mikro- és piko-hidroenergiát, napelemet és szélenergiát használó kazánok alkalmazása még nem túl jól ismert a szállodákban, talán a nyersanyag beszerzésének bizonytalansága miatt. anyagok, nagy beruházások és hosszú megtérülési idők, valamint megbízhatatlan műszaki támogatás.
Víz- és hulladékgazdálkodás
• A kis kapacitású, kétöblítésű WC-k egyre népszerűbbek mind a nagy (54%), mind a KKV (59%) szállodákban, bár a meglévő nagykapacitású berendezési tárgyak cseréje nem indokolt a hosszú megtérülési idő miatt.
• A nagy szállodák 43%-a telepített alacsony átfolyású csapot és zuhanyzót, míg a kkv-szállodáknak csak 13%-a. Törülköző- és ágynemű-újrahasználati programok a nagyobb szállodák 23%-ában, a kkv-szállodáknak pedig csak 2%-ában működnek.
• Összességében elmondható, hogy a zöld vízvédelmi beavatkozások elterjedtsége nem túl magas, ennek fő oka az, hogy az ország legtöbb területén viszonylag alacsony áron elérhető a víz, ami azt eredményezi, hogy kevesebb figyelmet fordítanak a vízvédelemre, és alacsonyabb prioritást élveznek a befektetések. víztakarékos eszközök.
• Valamivel jobb a forgatókönyv a hulladékgazdálkodás esetében, különösen a nagyszállodai szektorban, talán a környezetvédelmi hatóságok szabályozási előírása és betartatása, valamint a szennyvíztisztító telepek telepítésére a közelmúltban elérhető támogatási és támogatási konstrukciók miatt. múlt.
• A nagy szállodák 92%-a saját szennyvíztisztítóval rendelkezik, a fennmaradó rész a városi szennyvízcsatornákra vagy közös tisztítótelepekre csatlakozik.
• A nagyobb szállodák 77%-ában a szilárdhulladék-kezelés is kielégítő mértékben zajlik.
• A helyzet azonban nem kielégítő a kkv-szektorban, a szállodák mindössze 17%-a rendelkezik szennyvíztisztítóval, és csak 27%-a rendelkezik szilárdhulladék-leválogató rendszerrel, az alkatrészek újrahasznosításával és újrafelhasználásával.
• Néhány nagy és kkv-szektorbeli szállodában elérhetőek a biogáz rendszerek, amelyek népszerűsége egyre nő a GSLH Projekten keresztül elérhető jobb operációs rendszerek és technikai támogatás miatt.
Következtetés
• Összességében úgy tűnik, hogy a Srí Lanka-i szállodák jó zöldítési gyakorlatot alkalmaznak, bár a helyzet javulhat, ha több szálloda alkalmazza ezeket a beavatkozásokat.
• A megkérdezett szállodák meglehetősen jó része jó energiagazdálkodási kezdeményezéseket folytat, különösen a világítás és a szoláris vízmelegítés területén.
• A vízgazdálkodás azonban némileg elmarad, és a hulladékgazdálkodást is javítani kell.
• A Srí Lanka-i szállodák többsége így mostanra ráébred, hogy a jó „zöld gyakorlatok” alkalmazása nemcsak a működési költségek kezeléséhez és a jövedelmezőség növeléséhez elengedhetetlen, hanem jó marketingeszköz is.
