Emberi jogi visszaélések? Igen, az országod szerepel ezen a listán!

Évente több mint 1 milliárd turista utazik a világra. Ennek a béke üzenetét kell küldenie az egész világon zajló turizmus révén.

Évente több mint 1 milliárd turista utazik a világra. Ennek a béke üzenetét kell küldenie az egész világon zajló turizmus révén.

Sajnos az internet, a közösségi média és a személyes látogatások megkönnyíthették az emberi interakciót, de a világ szinte minden országának kormánya engedélyezi az emberi jogi visszaéléseket. Hogyan áll az Ön országa az emberi jogok, a sajtószabadság szempontjából?

Az Amnesty International közzéteszi 2014/2015-ös jelentését.
Letöltheti a jelentést, és megtalálhatja a hiányosságok listáját a világ szinte minden országában. Az eredmény néha megdöbbentő.

Salil Shetty, az Amestry International főtitkára szerint ez pusztító év volt azok számára, akik ki akarnak állni az emberi jogok mellett, és azok számára, akiket elkaptak a háborús övezetek szenvedései.

A kormányok számon tartják a civilek védelmének fontosságát. A világ politikusai mégis sajnos nem védték meg a legnagyobb szükséget szenvedőket. Az Amnesty International úgy véli, hogy ezen végre változtatni kell és kell is.

A nemzetközi humanitárius jog - a fegyveres konfliktusok lebonyolítását szabályozó törvény - nem lehet egyértelműbb. A támadásokat soha nem lehet civilek ellen irányítani. A civilek és a harcosok megkülönböztetésének elve alapvető biztosíték a háborús borzalmakban elkapott emberek számára.

És mégis, a civilek újra és újra konfliktusban viselték a legnagyobb terhet. A ruandai népirtás 20. évfordulójának egyik évében a politikusok többször taposták a civileket védő szabályokat - vagy elnézték e szabályok mások által elkövetett halálos megsértését.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a korábbi években többször nem tudta kezelni a szíriai válságot, amikor még számtalan életet lehetett megmenteni. Ez a kudarc 2014-ben is folytatódott. Az elmúlt négy évben több mint 200,000 4 ember halt meg - döntően civilek - és főleg kormányerők támadásai miatt. Körülbelül 7.6 millió szíriai ember menekült más országba. Több mint XNUMX millióan kényszerülnek lakóhelyük elhagyására Szíriában.

A szíriai válság összefonódik szomszédja, Irak válságával. Az önmagát Iszlám Államnak nevező fegyveres csoport (IS, korábban ISIS), amely Szíriában felelős a háborús bűncselekményekért, Irak északi részén hatalmas tömegű emberrablásokat, kivégzésszerű gyilkosságokat és etnikai tisztogatásokat hajtott végre. Ezzel párhuzamosan az iraki síita milíciák rengeteg szunnita civilet raboltak el és öltek meg, az iraki kormány hallgatólagos támogatásával.

Az izraeli erők júliusi gázai támadása 2,000 palesztin életét vesztette. Még egyszer, ezek nagy többsége - legalább 1,500 - civil volt. A politikát - amint azt az Amnesty International részletes elemzésében kifejtette - érzéketlen közöny és háborús bűncselekmények jellemezték. A Hamász háborús bűncselekményeket is elkövetett azzal, hogy válogatás nélküli rakétákat lőtt Izraelbe, és hat halált okozott.

Nigériában az északi konfliktus a kormányerők és a Boko Haram fegyveres csoport között a világ első oldalain robbant fel azzal, hogy Boko Haram elrabolta 276 iskoláslányt Chibok városában, amely a csoport által elkövetett számtalan bűncselekmény egyike. Kevésbé figyeltek fel a nigériai biztonsági erők és a velük dolgozó személyek ellen elkövetett szörnyű bűncselekményekre, amelyekről úgy vélik, hogy a Boko Haram tagjai vagy támogatói. Néhányat videofelvételen rögzítettek, amelyet az Amnesty International augusztusban tárt fel; a meggyilkoltak holttestét tömegsírba dobták.

A Közép-afrikai Köztársaságban több mint 5,000 ember halt meg felekezeti erőszakban a nemzetközi erők jelenléte ellenére. A kínzás, nemi erőszak és tömeggyilkosság alig mutatkozott be a világ címlapjain. Még egyszer, az elhunytak többsége civil volt.

Dél-Szudánban - a világ legújabb államában - több tízezer civil vesztette életét, 2 millióan pedig otthagyták otthonaikat a kormány és az ellenzéki erők közötti fegyveres konfliktusban. Háborús és emberiség elleni bűncselekményeket követtek el mindkét oldalon.

A fenti lista - amint ez a legutóbbi éves jelentés az emberi jogok helyzetéről 160 országban világosan megmutatja - alig kezdi felszínét kaparni. Néhányan azt állíthatják, hogy semmit sem lehet tenni, a háború mindig a polgári lakosság rovására ment, és soha semmi sem változhat.

Ez rossz. Elengedhetetlen a civilekkel szembeni jogsértések leküzdése és a felelősök bíróság elé állítása. Egy kézenfekvő és gyakorlati lépés vár a meghozatalra: az Amnesty International üdvözölte azt a javaslatot, amelyet most mintegy 40 kormány támogat, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el magatartási kódexet, amelyben vállalja, hogy önként tartózkodik a vétó alkalmazásától, amely blokkolná A Biztonsági Tanács fellépése népirtás, háborús és emberiség elleni bűncselekmények esetén.

Ez fontos első lépés lenne, és sok életet menthet meg.
A kudarcok azonban nemcsak a tömeges atrocitások megelőzését jelentették. A közvetlen segítséget megtagadták azoknak a millióknak is, akik elmenekültek a falvukat és városait elárasztó erőszak elől.
Azok a kormányok, amelyek a legszívesebben hangosan szólalnának meg más kormányok kudarcairól, megmutatták magukat, hogy vonakodnak lépni előre és nyújtani az alapvető segítséget, amelyre a menekülteknek szükségük van - mind pénzügyi segítség, mind pedig az áttelepítés terén. A szíriai menekültek körülbelül 2% -át 2014 végéig telepítették át - ennek a számnak 2015-ben legalább meg kell háromszorozódnia.

Eközben nagyszámú menekült és migráns veszíti életét a Földközi-tengeren, miközben kétségbeesetten próbálják elérni az európai partokat. Néhány EU-tagállam támogatásának hiánya a kutatási és mentési műveletekhez hozzájárult a sokkoló halálesetek számához.

A konfliktusban lévő civilek védelme érdekében az egyik lépés a robbanófegyverek használatának további korlátozása a lakott területeken. Ez sok életet mentett volna meg Ukrajnában, ahol az oroszok által támogatott szeparatisták (az Amnesty International 2014/15-ös jelentése nem meggyőző tagadása ellenére) - Moszkva részvétele A kijevi erők mindkét polgári környéket célozták meg.

A civilek védelmére vonatkozó szabályok fontossága azt jelenti, hogy e szabályok megsértésekor valódi elszámoltathatóságnak és igazságosságnak kell lennie. Ebben az összefüggésben az Amnesty International üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ​​döntését, mely szerint nemzetközi vizsgálatot indítanak az emberi jogok megsértésével és visszaélésével kapcsolatos állítások miatt a Srí Lankai konfliktus során, ahol a konfliktus utolsó néhány hónapjában, 2009-ben, civilek tízezreit gyilkolták meg. Az Amnesty International az elmúlt öt évben egy ilyen vizsgálatért kampányolt. Ilyen elszámoltathatóság nélkül soha nem léphetünk előre.

Az emberi jogok egyéb területein továbbra is javításra volt szükség. Mexikóban 43 hallgató kényszerű szeptemberi eltűnése a közelmúltban tragikusan kiegészítette a több mint 22,000 XNUMX embert, akik eltűntek vagy
2006 óta eltűnt Mexikóban; Úgy gondolják, hogy a legtöbbet bűnbandák rabolták el, de a jelentések szerint sokakat rendőri és katonai erőszakos eltűnésnek vetettek alá, néha összefogva az említett bandákkal. Az a néhány áldozat, amelynek maradványait megtalálták, kínzások és más bántalmazás jeleit mutatja. A szövetségi és az állami hatóságok nem vizsgálták ezeket a bűncselekményeket, hogy megállapítsák az állami ügynökök esetleges részvételét és biztosítsák az áldozatok, köztük hozzátartozóik hatékony jogi igénybevételét. A válasz hiánya mellett a kormány megpróbálta leplezni az emberi jogi válságot, és magas a büntetlenség, a korrupció és a további militarizáció.

2014-ben a világ számos részén a kormányok továbbra is visszafogták a nem kormányzati szervezeteket és a civil társadalmat - ez részben torz bók a civil társadalom szerepének fontosságára. Oroszország megnövelte fojtogatását a hideg külföldi háborút visszhangzó „külföldi ügynökök törvényével”. Egyiptomban a nem kormányzati szervezetek súlyos visszaszorításokat tapasztaltak, a Mubarak-kori társulásokról szóló törvény segítségével határozott üzenetet küldtek arról, hogy a kormány nem tűr semmilyen ellenvéleményt. A vezető emberi jogi szervezeteknek ki kellett vonulniuk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Egyiptom emberi jogi helyzetéről szóló általános időszakos felülvizsgálatából, mert féltek az ellenük megtorlástól.
Ahogy számos korábbi alkalommal történt, a tüntetők bátorságot tanúsítottak az ellenük irányuló fenyegetések és erőszak ellenére.

Hongkongban tízezrek dacoltak a hivatalos fenyegetésekkel, és szembesültek a rendőrség túlzott és önkényes erőszak-felhasználásával, az úgynevezett „ernyőmozgalomként”, gyakorolva a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságához fűződő alapvető jogaikat.

Az emberi jogi szervezeteket néha azzal vádolják, hogy túl ambiciózusak a változás megteremtéséről szóló álmainkban. De emlékeznünk kell arra, hogy rendkívüli dolgok érhetők el.

December 24-én hatályba lépett a nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződés, miután három hónappal korábban átlépték az 50 ratifikációs küszöböt.

Az Amnesty International és mások 20 éve kampányoltak a szerződésért. Többször elmondták nekünk, hogy egy ilyen szerződés megvalósíthatatlan. A szerződés már létezik, és megtiltja a fegyverek eladását azok számára, akik szörnyűségek elkövetésére használhatják őket. Így döntő szerepet játszhat az elkövetkező években - amikor a végrehajtás kérdése kulcsfontosságú lesz.
2014-ben 30 év telt el az ENSZ kínzás elleni egyezményének elfogadása óta - ez egy másik olyan egyezmény, amelyért az Amnesty International hosszú évekig kampányolt, és az egyik oka annak, hogy a szervezet 1977-ben Nobel-békedíjat kapott.

Ez az évforduló egy tekintetben egy alkalom volt az ünneplésre - ugyanakkor meg kellett jegyeznünk, hogy a kínzások továbbra is világszerte elterjedtek, ezért indította el az Amnesty International az idén globális Stop Torture kampányát.

Ez a kínzásellenes üzenet különös visszhangot kapott az Egyesült Államok Szenátusának decemberi közzététele után, amely bizonyította, hogy kész elfogadni a kínzást a 11. szeptember 2001-i, az Egyesült Államok elleni támadások utáni években. Feltűnő volt, hogy a kínzások bűncselekményeiért felelős személyek egy része továbbra is úgy gondolta, hogy nincs mit szégyellnie.

Washingtontól Damaszkuszig, Abujától Kolumbóig a kormány vezetői az emberi jogok borzalmas megsértését igazolták azzal, hogy az országot "biztonságban" kell tartani. A valóságban ennek az ellenkezője a helyzet. Az ilyen jogsértések az egyik fontos oka annak, hogy ma ilyen veszélyes világban élünk. Emberi jogok nélkül nem lehet biztonság.

Többször is láthattuk, hogy még az emberi jogok számára komornak tűnő időkben is - és talán ilyenkor különösen - lehetséges figyelemre méltó változásokat létrehozni.

Remélnünk kell, hogy az elkövetkező években visszatekintve 2014-re, amit 2014-ben megéltünk, mélypontnak fogják tekinteni - végső mélypontnak -, amelyből felemelkedtünk és jobb jövőt hoztunk létre.

A szerzőről

Linda Hohnholz avatárja

Hohnholz Linda

főszerkesztője eTurboNews székhelye az eTN központjában található.

Megosztani...