RIJÁD, Szaúd-Arábia – al-Mazeen szultán nemrég megállt egy benzinkútnál, hogy megtöltse SUV-ját, és gallononként 45 centet fizetett – ez körülbelül egytizede annak, amit manapság az amerikaiak fizetnek.

De a szaúdi technikus szerint az amerikaiaknak nem szabad féltékenynek lenniük. Az infláció, amely 30 éves csúcsot ért el a királyság minden más területén, szegényebbé teszi a szaúdiakat az olajpénzek kiáramlása ellenére.

„Azt mondom az amerikaiaknak, ne irigykedjenek, mert itt olcsóbb a benzin” – mondta a 36 éves al-Mazeen. „Rosszabb helyzetben vagyunk, mint korábban.”

Míg a szaúdiak nem érzik a fájdalmat a pumpánál, mindenhol máshol érzik, többet fizetnek az élelmiszerboltokban és éttermekben, valamint a bérletért és az építőanyagért. Miközben az ország egyre gazdagabb, amikor a múlt héten rekordszintre, 145 dolláros hordónkénti áron értékesíti az olajat, az infláció elérte a 11 százalékot, ami a hetvenes évek vége óta először haladja meg a kétszámjegyű értéket.

– Itt alacsonyak a benzinárak, és mi van? – mondta Muhammad Abdullah, egy 60 éves nyugdíjas. „Mit tehetek a gázzal? Idd meg? Vigyem magammal a szupermarketbe?"

Al-Mazeen szerint a havi élelmiszer-számlája megduplázódott – 215 dollárra – a tavalyi évhez képest, amikor az olaj hordónként 70 dollár körül volt. Ezalatt az időszak alatt a rizs ára megduplázódott, körülbelül 72 centre, a marhahús kilója pedig több mint harmadára, körülbelül 4 dollárra drágult.

Ráadásul a szaúdiak a munkanélküliséggel küszködnek – a becslések szerint a 30 és 16 év közötti fiatalok körében 26 százalékos arányt – és az év eleje óta 10 százalékos esést mutató tőzsdével.

Sok szaúdi felismeri, hogy ennek az olajboomnak nem lesz olyan hatása, mint az 1970-es években, amely a szaúdiakat rongyokból gazdaggá emelte. Ezúttal a vagyon nem csordogál olyan gyorsan vagy nem ugyanolyan mennyiségben.

Az egyik ok a királyság növekvő népessége – mondja John Sfakianakis, a szaúdi British Bank vezető közgazdásza. Az 1970-es években Szaúd-Arábia lakossága 9.5 millió volt. Ma ez 27.6 millió, köztük 22 millió szaúdi állampolgár.

Ez azt jelenti, hogy az államnak, amely szinte az összes olajbevételt ellenőrzi, több ember között kell szétosztania a vagyont. A nagyvonalú szociális jóléti rendszer mellett, amely magában foglalja az ingyenes oktatást az óvodától az egyetemig és a polgárok egyéb juttatásait, a közszféra mintegy 2 millió embert foglalkoztat, és a költségvetés 65 százaléka megy a fizetésekre.

„Igen, az állam gazdagabb, de az államnak közel háromszor annyi embere van, akiről gondoskodnia kell” – mondta Sfakianakis. "Még ha Szaúd-Arábiában alacsonyabb is volt az infláció (az 1970-es években), az ország és az ország szükségletei nagyobbak, mint korábban."

Így a kormánynak kevesebb mozgástere van a bérek emelésére, hogy segítse az embereket a magasabb árak kezelésében. Az Egyesült Arab Emírségek a közelmúltban 70 százalékkal megemelték a közszféra béreit – de ha a szaúdiak is ezt teszik, akkor költségvetési hiány sújtotta volna őket – tette hozzá Sfakianakis.

Más Öböl-országokat még jobban sújtott az infláció. A Merrill Lynch év eleji jelentése szerint az Egyesült Arab Emírségekben az infláció idén várhatóan eléri a 12 százalékot, Katarban pedig 14 százalékot.

De ezeknek a nemzeteknek sokkal kisebb a lakossága, és így gyorsabban és nagyobb mennyiségben terjeszthetik olaj-, gáz- és pénzügyi gazdagságukat, hogy enyhítsék a fájdalmat. Ennek eredményeként – a nyugati képükkel ellentétben – a szaúdiak messze nem a leggazdagabb emberek az Öbölben. A királyság egy főre jutó jövedelme 20,700 67,000 dollár, szemben a mintegy félmillió lakosú Katar XNUMX XNUMX dollárral.

A kuvaiti Al-Siyassah újságnak adott közelmúltbeli interjújában Abdullah király azt mondta, hogy „a tisztségviselőknek vannak megfelelő megoldásai”, és terveik vannak az infláció elleni küzdelemre.

„A kormány a pénzével ellensúlyozhatja az alapvető nyersanyagok árának szárnyalását. A királyság pénzügyi tartalékait is felhasználja arra, hogy leküzdje az inflációt, és mindent visszaállítson a normális kerékvágásba” – szögezte le a király, de nem részletezte, hogyan.

A közgazdászok szerint az infláció fő forrása a lakások, irodaterületek és élelmiszerek iránti megnövekedett belföldi kereslet – egy olyan időszakban, amikor az élelmiszerek és a nyersanyagok világpiaci árai emelkednek. A Gazdasági és Tervezési Minisztérium múlt héten kiadott közleménye szerint a bérleti díjakat, üzemanyagot és vizet tartalmazó bérleti díj mutatója 18.5 százalékkal, míg az élelmiszerek és italok költségei 15 százalékkal emelkedtek.

A szaúdi inflációt a dollár gyengesége is súlyosbítja, mert a riál az amerikai valutához van kötve, ami növeli az import költségeit – a királyság pedig alapvető áruinak nagy részét importálja.

Sfakianakis és más közgazdászok szerint az olajpénznek a gazdaságba való beáramlása is tényező, de ez nem olyan jelentős inflációs ok, mint a többi probléma.

Annak jeleként, hogy az infláció egyhamar nem oszlik el, a szaúdi kabinet március 31-én úgy döntött, hogy legalább három évre csökkenti 180 fő élelmiszer, fogyasztási cikk és építőanyag vámját – derül ki a Sfakianakis által a szaúdi British Banknak írt jelentésből. .

Ennek ellenére a királyság jelentős költségvetési többletet élvezhet a magas olajárak miatt idén. A Jadwa Investment, egy szaúdi magáncég múlt havi jelentése szerint az olajexport bevétele idén várhatóan eléri a 260 milliárd dollárt. A jelentés szerint ez az 43-es években átlagosan évi 1990 milliárd dollárhoz képest. Az előrejelzések szerint a költségvetési többlet 69-ban 2008 milliárd dollár lesz, szemben a 47.6-es 2007 milliárd dollárral.

Szaúd-Arábia azonban olajbevételének nagy részét külföldi befektetésekbe és eszközökbe fordítja, részben fedezetként arra az esetre, ha az olajárak a jövőben csökkennének, ami megszorongatná a költségvetést.

Abdul-Aziz Al Sheikh sejk, a királyság nagy muftija és legfőbb vallási hatósága arra sürgette a kormányt, hogy rögzítse az alapvető áruk árait.

„Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy megfékezzük az áruk árának növekedését az egész királyságban” – mondta a mufti a februári rijádi prédikáció során az Arab News napilap szerint.