Néhány nappal a határidő után 98 ország nem tudta teljesíteni ezt az év végi célt, és 40 nemzet még a lakosságának 10 százalékát sem tudta beoltani. Az alacsonyabb jövedelmű országokban a lakosság kevesebb mint 4 százaléka részesül védőoltásban.
„Ingyenes bérlet” a változatokhoz
„Az oltások egyenlőtlensége szabad utat ad a változatoknak, hogy elszabaduljanak – tönkreteszi az emberek egészségét és a gazdaságot a világ minden sarkában” – mondta Guterres úr.
A WHO szerint a védőoltások aránya a magas jövedelmű országokban nyolcszor magasabb, mint Afrika országaiban. A jelenlegi árfolyamon a kontinens csak 8 augusztusában éri el a 70 százalékos küszöböt.
„Világossá válik, hogy az oltások önmagukban nem tudják felszámolni a járványt. A vakcinák megakadályozzák a kórházi kezelést és a halált a legtöbb, aki megkapja, és lassítja a terjedést. De az adások semmi jelét nem mutatják az elengedésnek. Ennek oka az oltásokkal kapcsolatos egyenlőtlenség, a tétovázás és az önelégültség.”
"Nehéz év"
Az év utolsó New York-i sajtótájékoztatóján Guterres úr azt mondta, a világ „egy nehéz év végéhez közeledik”.
Kiemelte, 2021-ben a járvány továbbra is tombolt, az egyenlőtlenségek tovább nőttek, a fejlődő országok terhei egyre nagyobbak lettek, és az éghajlati válság továbbra is megoldatlan maradt.
„Mélyen aggódom. Ha a dolgok nem javulnak – és gyorsan javulnak –, még nehezebb idők várnak ránk” – figyelmeztetett az ENSZ vezetője.
Guterres úr elítélte a „ferde” fellendülési erőfeszítéseket is, amelyek felgyorsítják az egyenlőtlenségeket és fokozzák a gazdaságok és társadalmak feszültségét.
Valójában – emlékeztetett – a fejlett gazdaságok bruttó hazai termékük közel 28 százalékát mozgósították a gazdasági fellendülés érdekében. A közepes jövedelmű országokban ez a szám 6.5 százalékra, a legkevésbé fejlett országokban pedig 1.8 százalékra esett vissza.
Itt olvashat az ENSZ COVID-19 világjárványra adott átfogó válaszáról.
A globális pénzügyi rendszer „túlterheli az egyenlőtlenségeket”
A főtitkár kiemelte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzéseit, amelyek szerint a következő öt évben a szubszaharai Afrikában az egy főre eső kumulált gazdasági növekedés 75 százalékkal lesz alacsonyabb, mint a világ többi részén.
Mivel az infláció 40 éves csúcsra emelkedik az Egyesült Államokban, máshol pedig növekszik, Guterres úr a kamatlábak emelkedésére számít, ami nagyobb költségvetési megszorításokat ró a legkevésbé fejlett országokra.
„A nemteljesítés elkerülhetetlenné válik az alacsonyabb jövedelmű országok számára, amelyek már eleve sokkal magasabb hitelfelvételi költségeket viselnek. ő mondta. „A mai globális pénzügyi rendszer túlterheli az egyenlőtlenségeket és az instabilitást.”
Ennek eredményeként az egyenlőtlenségek folyamatosan nőnek, a társadalmi felfordulás és a polarizáció folyamatosan nő, a kockázatok pedig folyamatosan nőnek.
Guterres úr szerint „ez a társadalmi nyugtalanság és instabilitás poroshordója”, és „világos és jelenlévő veszélyt jelent a demokratikus intézményekre”.
Emiatt – érvelt – „ideje egyértelműen feltételezni a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjának szükségességét”.
„Erkölcsi kudarcok”
A főtitkár a járványra adott válaszról és a nemzetközi pénzügyi rendszerről szólva azzal érvelt, hogy ezek olyan kormányzási kudarcokat tárnak fel, amelyek egyben erkölcsi kudarcok is.
„Elhatároztam, hogy 2022-ben végre kezeljük mindkét irányítási rendszer hiányosságait” – mondta.
A főtitkár biztos abban, hogy a világ tudja, hogyan lehet 2022-t boldogabbá és reményteljesebbé tenni, de azt mondta, hogy mindenkinek „mindent meg kell tennie, hogy ez megtörténjen”.
Végül az ENSZ-főkapitány megemlítette idei utolsó látogatását, amely szombaton Libanonba viszi, egy olyan országba, amely „minden kihívások és még ennél is súlyosabb kihívások kezében van”.