A szabályozási architektúrára összpontosítva Dr. Campbell megjegyzi, hogy „a turizmust fenyegető minden olyan fenyegetést, amely egyes karibi országok GDP-jéhez akár 30%-kal is hozzájárul, és amely sok más ágazattal, például a szállítással is összefügg, az ipar, a kormány, az akadémikusok, a nemzetközi szereplők közötti erős megbeszélések és a folyamatos kutatás tárgyát képezi.”
Dr. Campbell egyike volt annak az öt paneltagnak, akik a következő témát vizsgálták: „Kiberbiztonság, adatvédelem és biztonság: intézkedések a digitális infrastruktúra védelmére a turizmusban” a Princess Grand Jamaica-ban 3. február 17. és 19. között megrendezett 2025. globális turisztikai ellenálló képességi konferencián.
Az utóbbi időben a szállodákat, légitársaságokat és utazási webhelyeket számos kibertámadás érte, és a digitális utazási társaság, a Booking.com szerint 900%-kal nőtt az utazási csalások száma, elsősorban a mesterséges intelligencia (AI) bűnözők általi használata miatt. A szakértők hozzáteszik, hogy a problémát tetézi az is, hogy az online felhasználók korlátozott mértékben használják a fenyegetésvédelmi mechanizmusokat, néha azért, mert korlátozott mértékben ismerik a fenyegetés mértékét. Ezt szem előtt tartva Dr. Campbell arra utalt, hogy „talán a szabályozási rendszernek is mérlegelnie kellene ezt”.
Sőt, kulcsfontosságú hangsúlyozni a fizikai biztonság fontosságát a kiberbiztonság mellett. A fizikai helyek, például szállodák és üdülőhelyek biztonságának biztosítása olyan intézkedésekkel, mint pl beléptető rendszerek, térfigyelő kamerák és biztonságos létesítménykezelés elengedhetetlen a digitális infrastruktúrát veszélyeztető jogsértések megelőzéséhez.
Mindezek alapján Dr. Campbell azt mondja:
„A kiberbűnözés veszélye nagymértékben fenyegeti a turizmust azokban az államokban, amelyek már így is igen sebezhetőek.”
"És a probléma egy része az, hogy a kiberbűnözés nyilvánvalóan rontotta a bizalmat, és veszélyezteti a turisztikai szektor hírnevét, és ezt nem engedhetjük meg magunknak, különösen a fejlődő kis szigetállamokban."
Azzal is érvelt, hogy a Karib-térségben nagyszámú amerikai és európai látogató érkezik, ami fokozza a kockázatot és a jogsértések következményeit. Dr. Campbell felvázolta, hogy a kormányok egy robusztus és ellenálló architektúrába való befektetéssel javíthatják a turisztikai szektor kiberbűnözés elleni védelmét, ideértve a „zéró tolerancia megközelítést, a készenléti tervezésre való hangsúlyt, a súlyos jogsértések szigorú szankcióit, a technikai készségek folyamatos fejlesztését és a humánerőforrás-kapacitás építését”.
Megjegyezte, hogy a kiberbiztonság egyre fontosabbá válik, mivel a technológiai innováció továbbra is gyors ütemben halad, ami arra készteti a turisztikai vállalkozásokat, hogy jobban támaszkodjanak a technológiára. Dr. Campbell szerint ez „az idegenforgalmi szektort egyre jobban támaszkodik a technológiára, és hatékonyabbá tette ezt a technológiát, de ez a technológia rendkívül fogékonnyá teszi a turisztikai szektort a kiberbűnözéssel szemben”.
Dr. Campbell kiemelte a kiberbűnözés számos formáját, és emlékeztette nemzetközi közönségét, hogy „a motiváció nem mindig kereskedelmi. A kiberbűnözés politikai indíttatású is lehet, és ez bonyolultabbá teszi a képet egy félelmetes és robusztus szabályozási architektúra kidolgozása szempontjából.
