Kína élen jár a globális zöld gazdasággal

Ilyen körülmények között a világ 20 legnagyobb gazdaságának vezetői szombaton az olaszországi Rómában gyűltek össze, hogy újra működőképessé tegyék a multilaterális platformot – akárcsak akkor, amikor a 2008-as globális pénzügyi összeomlást közvetlenül követően évente két csúcstalálkozót tartottak.

Kína, a globális gazdaság fontos növekedési motorja az együttműködést, a befogadást és a zöld fejlődést emelte ki a 16. 20-as csoport (G20) vezetői csúcstalálkozóján.

Együttműködés a járvány ellen

Mivel a COVID-19 továbbra is pusztítja a világot, Hszi Csin-ping kínai elnök a globális vakcina-együttműködést helyezte előtérbe, amikor a csúcstalálkozó első ülésén videón keresztül tartotta beszédét.

Javaslatot tett egy hatpontos Globális Vakcina Együttműködési Akció Kezdeményezésre, amelynek középpontjában az oltóanyag-kutatási és fejlesztési együttműködés, az oltóanyagok igazságos elosztása, a COVID-19 vakcinák szellemi tulajdonjogainak lemondása, az oltóanyagok zökkenőmentes kereskedelme, a vakcinák kölcsönös elismerése és a globális vakcina-együttműködés pénzügyi támogatása áll. .

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az oltások elosztásában tapasztalható egyenlőtlenségek szembetűnőek: az alacsony jövedelmű országok a világ összlétszámának kevesebb mint 0.5 százalékát kapják, és Afrika lakosságának kevesebb mint 5 százaléka van teljesen beoltva.

A WHO két célt tűzött ki a járvány kezelésére: ez év végéig a világ népességének legalább 40 százalékát be kell oltani, és 70 közepére 2022 százalékra kell emelni.

„Kína kész együttműködni minden féllel annak érdekében, hogy növelje a vakcinák hozzáférhetőségét és megfizethetőségét a fejlődő országokban, és pozitívan járuljon hozzá a globális vakcinavédelmi vonal kiépítéséhez” – mondta Xi.

Kína eddig több mint 1.6 milliárd adag oltóanyagot bocsátott rendelkezésre több mint 100 ország és nemzetközi szervezet számára. Kína összesen több mint 2 milliárd adagot biztosít a világnak az egész évben – tette hozzá, megjegyezve, hogy Kína 16 országgal folytat közös vakcinagyártást.

Nyitott világgazdaság építése

A gazdasági fellendülés elősegítése során az elnök hangsúlyozta, hogy a G20-nak a fejlesztést kell előtérbe helyeznie a makropolitikai koordinációban, sürgetve a globális fejlődés igazságosabbá, hatékonyabbá és befogadóbbá tételét, hogy egyetlen ország se maradjon le.

„A fejlett gazdaságoknak teljesíteniük kell a hivatalos fejlesztési segítségnyújtásra vonatkozó ígéreteiket, és több forrást kell biztosítaniuk a fejlődő országok számára” – mondta Xi.

Üdvözölte továbbá több ország aktív részvételét a Globális Fejlesztési Kezdeményezésben.

Nemrég javasolta a Globális Fejlesztési Kezdeményezést az Egyesült Nemzetek Szervezetében, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy erősítse meg az együttműködést a szegénység enyhítése, az élelmezésbiztonság, a COVID-19-re adott válasz és a vakcinák, a fejlesztésfinanszírozás, az éghajlatváltozás és a zöld fejlesztés, az iparosítás, digitális gazdaság és kapcsolódás.

A kezdeményezés nagymértékben összeegyeztethető a G20-ak azon céljával és prioritásával, hogy előmozdítsák a globális fejlődést – mondta Xi.

A zöld fejlesztéshez való ragaszkodás

Eközben az éghajlatváltozás kezelése kiemelt helyen szerepel a globális napirenden, mivel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének részes feleinek konferenciájának (COP26) 26. ülésszaka vasárnap nyílik meg Glasgow-ban, Skóciában.

Ezzel összefüggésben Xi sürgette a fejlett országokat, hogy mutassanak példát a kibocsátáscsökkentés terén, mondván, hogy az országoknak teljes mértékben foglalkozniuk kell a fejlődő országok sajátos nehézségeivel és aggodalmaival, teljesíteniük kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat, valamint technológiát, kapacitásépítést és egyéb támogatást kell nyújtaniuk a fejlődő országok számára. fejlődő országok.

„Ez kritikus fontosságú a közelgő COP26 sikere szempontjából” – mondta.

Xi számos alkalommal hangsúlyozta Kína véleményét a globális éghajlat-szabályozásról, és kifejezte Kína határozott támogatását a Párizsi Megállapodás mellett, amely elősegíti a jelentős előrelépést globális szinten.

2015-ben Xi vitaindító beszédet tartott a párizsi klímaváltozási konferencián, történelmi hozzájárulást nyújtva a 2020 utáni globális éghajlat-politikai fellépésről szóló párizsi megállapodás megkötéséhez.

A hónap elején a Biológiai Sokféleségről szóló egyezmény részes felei konferenciájának 15. ülésén tartott vezetői csúcstalálkozón hangsúlyozta a kínai szén-dioxid-csúcs és semlegességi célkitűzések elérésére irányuló erőfeszítéseket.

Az idei G20-csúcsot az olasz elnökség alatt online és offline is megtartották, a legsürgetőbb globális kihívásokra összpontosítva, a COVID-19 pandémiával, az éghajlatváltozással és a gazdasági fellendüléssel kapcsolatos kérdések pedig a napirenden voltak.

Az 1999-ben létrehozott G20, amely 19 országból és az Európai Unióból áll, a pénzügyi és gazdasági kérdésekben folytatott nemzetközi együttműködés fő fóruma.

A csoport a világ népességének csaknem kétharmadát, a globális bruttó hazai termék több mint 80 százalékát és a globális kereskedelem 75 százalékát adja.