A pikkelysömör egy gyulladásos betegség, amely a bőrt és az ízületeket érinti. A viszkető, hámló bőrfoltok talán a leggyakoribb tünet. De a pszoriázisos betegség sokkal mélyebbre nyúlik. Sokak számára a pszoriázisos betegséggel való együttélés egyik legnehezebb kihívása a mentális egészségre gyakorolt súlyos hatása. Ma az IFPA – a pszoriázisos betegségben szenvedők globális szervezete – kiadott egy jelentést, amely a pikkelysömör, a depresszió és a szorongás közötti szimbiotikus kapcsolatot vizsgálja.
Egy látható betegséggel élni pusztító lehet. „2015 végén egy fellángoláson mentem keresztül” – mondja Reena Ruparelia, Kanadából. „A kezeimet és a lábaimat plakkok és repedések borították. Műanyag fóliát és kesztyűt viseltem, hogy hidratált maradjak. Egyik nap a munkahelyemen levettem őket, a kezeimet bámultam, és pánikrohamom lett. Nem hittem el, milyen rossz lett. Taxival mentem haza, és három hónapig rokkantsági szabadságon voltam.”
Reena tapasztalata nem egyedülálló. Valójában a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a pszoriázisos betegségben szenvedők több mint 25%-a a depresszió jeleit mutatja, és 48%-uk szorong – többet, mint bármely bőrbetegség. A rokkantság és az öngyilkosság aránya szintén magasabb a pikkelysömörben szenvedőknél. A pszichológiai hatást egyre inkább a betegség jelentős részeként ismerik fel.
Ugyanazok a gyulladásos mediátorok vesznek részt mind a pikkelysömörben, mind a depresszióban. Ennek eredményeként a betegséggel élő emberek egy ördögi körbe kerülnek: a pikkelysömör depressziót és szorongást, cserébe pedig a depresszió és a szorongás okozza a betegség fellángolását. Az IFPA új, Inside Psoriatic Disease: Mental Health című jelentése nemcsak ezt a kapcsolatot tárja fel, hanem felvázolja a bevált gyakorlatokat is, amelyekkel megtörheti a ciklust.
„Senki sem mondta nekem az orvosi területen, hogy a depresszióm, a szorongásom és a pikkelysömör összefüggenek” – jegyzi meg Iman Ománban. "A mentális egészség összetett kérdés, amely minden érintett fél együttműködését igényli."
Elisa Martini, az IFPA jelentésének vezető szerzője hangsúlyozza a politikaváltás sürgősségét. „A rossz mentális egészség és a pikkelysömör közötti kapcsolat tagadhatatlan, és komolyan kell venni. A pikkelysömör hatékony kezelése és az időben történő pszichológiai beavatkozás elengedhetetlen a megfelelő ellátáshoz. A kormányoknak több forrást kell fordítaniuk a mentális egészségügyi szolgáltatásokra. A testi és lelki egészség egyaránt szükséges a jóléthez.”