Az OAS Amerika-közi Turisztikai Bizottságának (CITUR) elnöke és Jamaica turisztikai minisztere, Hon. Edmund Bartlett úgy látja, hogy hatékony regionális légitársaságra van szükség a karibi turizmus fellendítéséhez.
Felhívása az Amerikai Államok Szervezete (OAS) magas szintű politikai fórumának szerdai nyitóülésén hangzott el, hogy megvitassák a régió idegenforgalmi ágazatának megóvásának módjait a zavaroktól, beleértve a közelgő recessziót is. 20. július 21-án és 2022-én a Holiday Innben kerül megrendezésre, közel 200 résztvevővel a helyszínen és virtuálisan.
A kétnapos rendezvény a következő témában zajlik: A Karib-térségben a kis turisztikai vállalkozások (STE) katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének építése azzal a céllal, hogy eszközöket biztosítson a zavarok kezelésére, beleértve az éghajlati és gazdasági jellegű zavarokat is.
A Karib-tengeri Szállodai és Turisztikai Szövetséggel (CHTA) együttműködésben szervezett turisztikai miniszterek, állandó titkárok és más magas rangú politikai döntéshozók fóruma kiemelt figyelmet fordít a turisztikai kisvállalkozások igényeire.
Bartlett miniszter elmondta, hogy a fórum megnyitotta az utat egy komoly eszmecsere előtt a turizmus jövőjéről, mint a Karib-térség gazdasági fejlődésének valódi mozgatórugójáról és az inkluzív növekedés eszközéről.
"Ez egyben megnyitotta az utat az idegenforgalmi protokollok újragondolásához és a karibi térségen belüli mozgásszabadság lehetővé tételének kulcsfontosságú nemzeti követelményeinek visszaállításához" - mondta.
A CITUR elnöke elmondta: „a mozgás szabadságának középpontjában egy olyan szállítási politika áll, amely lehetővé teszi a regionális fuvarozók fejlődését és a mozgást a határellenőrzés szempontjából is”.
Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy regionális vízumrendszert vizsgálnak, és hozzátette: „Ha fel akarjuk építeni a karibi turizmust, felismerve, hogy egyes államokként túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy növekedjünk és hasznot húzzunk a a turizmus fellendülése jelenlegi állapotában, de régióként együtt növekedhetünk, és számos módon profitálhatunk.” Ezek közé tartozott a többcélú turizmus, amelyben a vízumrendszer kötelező és közös légtér.
„Racionalizálja a légteret, hogy a Karib-térségbe repülő légitársaságok egy díjat fizessenek, és ez lehetővé tegye számukra, hogy a többi ország légterén keresztül utazzanak” – mondta. Ezenkívül előkezelési intézkedésekre is sor kerülne, amelyek lehetővé teszik a régióba érkező látogatók számára, hogy turisztikai vízummal rendelkezzenek a vámkezeléshez. Jamaikában és hazai státuszt élveznek a többi szigeten.
Mr. Bartlett szerint ez több légitársaságot hozna a térbe, mivel az átfutási idő jelentősen csökkenne. Egy másik előny a sokrétű élmény a hosszú távú célállomásokról érkező látogatók számára. Elmondta, hogy a karibi légitársaság megkönnyítené, hogy több úti célt lehessen foglalni a látogatók számára, akik egy csomagot foglalnak le egy áron, amiből mindenki profitálhat.
Bartlett miniszter azt állította, hogy az elmúlt 40 évben a turizmus volt a karibi gazdasági fejlődés fő támasza, több mint 90 százaléka kis-, közép- és mikrovállalkozás, 80 százaléka pedig globálisan. Ezekkel a statisztikákkal kapcsolatban azon töprengett, hogy miért tartott olyan sokáig, hogy ezt a hangsúlyt e vállalkozások azon képességének kiépítésére helyezzék, hogy gyorsan felépüljenek, és a zavarok után is boldoguljanak.
Három kulcsfontosságú tényezőt azonosított, amelyekkel szerinte a turisztikai kis- és középvállalkozásoknak meg kell küzdeniük, nevezetesen a tudás kapacitásának növelését képzésen és fejlesztésen keresztül, a finanszírozást, amely lehetővé tette a kisvállalkozások minőségének és következetességének növekedését, valamint a hatékony marketinget.
Szembenézve a COVID-19 világjárvány példátlan hatásaival is azt mondta, hogy a kisvállalkozásoknak újjá kell építeniük, hogy képesek legyenek azonosítani és előre jelezni a zavarokat, mérsékelni azokat, kezelni tudják és a lehető leggyorsabban felépüljenek.
A szakpolitikai fórum napirendjén olyan témákról is tárgyalnak, mint a turisztikai kisvállalkozások előtt álló akadályok és kihívások, a válságkommunikáció, az üzletmenet-folytonosság tervezési eszközei és a közösségi vészhelyzeti reagáló csoportok (CERT) létrehozása.