- A G20-ak római csúcstalálkozójának záró sajtótájékoztatóját 31. október 2021-én a Nuvolában tartották.
- Mario Draghi olasz miniszterelnök nyitotta meg a G20-akat, remélve, hogy a világjárvány elleni szándék egységes lesz.
- A csúcstalálkozót először Olaszországban rendezték meg.
Francesco Tufarelli, az „Europolitica” hálózat elnöke szerint „alapvető fontosságú, hogy az emberi személyt visszahelyezzük a politikai és gazdasági cselekvések középpontjába”.
Draghi miniszterelnök azt mondta: „A világ járjon együtt, hogy megnyerje a harcot a járvány ellen.”
Mario Draghi miniszterelnök záró G20-ak római csúcstalálkozójának sajtótájékoztatója
A témas
G20, megállapodás az USA és az EU között az acélra és alumíniumra kivetett vámok eltörléséről. Draghi: „Az első lépés a nagyobb kereskedelmi nyitottság felé.”
G20, egy lefelé irányuló klímaegyezmény felé: a globális felmelegedés 1.5 fokos felső határa, de csak homályos utalás a nulla kibocsátásra „az évszázad közepére”
G20, Draghi azt állítja: „Megtöltöttük a szavakat tartalommal. Fokozatosan elérjük 2050-et, mint a nulla kibocsátás dátumát.”
„A csúcstalálkozón megbizonyosodtunk arról, hogy álmaink még élnek, de most meg kell győződnünk arról, hogy azokat tényekké alakítjuk” – mondta a miniszterelnök sajtótájékoztatóján. "Végre van egy ígéret, hogy évi 100 milliárdot adunk a szegény országoknak." Aztán bejelentette, hogy Olaszország megháromszorozza pénzügyi kötelezettségvállalását, évi 1.4 milliárdra a következő 5 évben a zöld klímaalap számára.
A miniszterelnök ezután kitért a kapott eredmények konkrétumára, kifejtve, hogy „jelentős forrásokat fektettünk le; betartottuk ezeket a vállalásainkat, és biztosítottuk, hogy álmaink továbbra is éljenek és haladjanak előre. Azért ítélnek meg bennünket, amit teszünk, nem azért, amit mondunk” – visszhangzik több vezető szava. Majd megígérte: „Büszkék vagyunk” a G20-on elért eredményekre, de „ez még csak a kezdet”.
G20, Draghi: „100 milliárd a G20-tól a szegény országoknak az éghajlatért.”
„A G20 sikeres volt” – mondta Mario Draghi miniszterelnök, aki úgy döntött, hogy értékeli a klímavészhelyzetről szóló csúcstalálkozót, amely éppen Rómában ért véget. Egy csúcstalálkozó, amely szerinte számos előnnyel járt, még akkor is, ha „nem volt könnyű”. A miniszterelnök ezek között említi a nemzetközi adózás reformját, amelyet „évek óta próbálkozunk sikertelenül”, az átlagos globális felmelegedés 1.5 C°-os határát, amely „javítja a Párizsi Megállapodásokat”, amellett, hogy „meghozott néhány országot”. szkeptikus a szén-dioxid-mentesítéssel kapcsolatos közös álláspontokkal szemben, egyértelműen utalva Oroszországra és mindenekelőtt Kínára.
Az első siker, amelyet Draghi húzott alá, a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 1.5 C°-ban meghatározott maximális határa: „Az éghajlat tekintetében a G20-országok most először vállalták el, hogy elérhető közelségben tartják a felmelegedés alá szorítását. 1.5 fok azonnali intézkedéssel és középtávú vállalásokkal” – hangzott el záró sajtótájékoztatóján. Hozzátéve, hogy az új szénerőművek építésének „közfinanszírozása” „nem haladja meg az idei év végét”.
A zéró kibocsátás kérdése, valamint a 2050-es határidőt nem fogadó Kína és Oroszország ellenállása a következő évtizedre (2060-ra) vetíti előre a célt. Az újságírók Draghi miniszterelnökhöz intézett kérdések fő témája, aki azonban állítólag elégedett, sőt magát is meglepte a két kormány (szerinte) nyitottsága.
„Kínától néhány nappal ezelőttig merevebb hozzáállást vártam; ott volt a vágy egy olyan nyelv megragadására, amely jobban orientálódik a jövőre, mint a múltra” – tette hozzá Draghi – „Oroszország és Kína elfogadta az 1.5 C° tudományos bizonyítékát, ami igen jelentős áldozatokkal jár, [és] nem könnyű kötelezettségvállalás tart. Kína állítja elő a világ acéltermelésének 50%-át; sok növény szénnel működik; ez egy nehéz átmenet.” A 2050-re vonatkozó határról pedig hozzátette: „A korábbi helyzethez képest a vállalás a sajtóközlemény nyelvén kicsit inkább 2050 felé irányul. Nem pontos, de korábban hiányzott. Reménykeltőbb nyelvezetű elmozdulás történt még azon országok részéről is, amelyek eddig nemet mondtak.”
Ez a megállapodás pedig csak egy olyan multilateralizmuson alapuló megközelítésnek köszönhető – magyarázta –, amely az összes jelenlévő hatalmat bevonta: „A G20-kon olyan országokat láttunk, amelyek a megfelelő nyelven közelítették meg mások álláspontját” – mondta.
„Köszönöm Mattiolo nagykövet úrnak és az összes serpának az általuk végzett munkát. Valami megváltozott a G20-ban, vagyis hogy együttműködés nélkül nem haladunk előre, és a legjobb együttműködés, amit ismerünk, a multilateralizmus, régen megírt szabályokkal, amelyek garantálták a jólétet.
A módosítandó szabályokat együtt kell megváltoztatni.”
És mond egy példát: „Először egy G20-dokumentumban, a 30. bekezdésben találunk olyan mondatot, amely a szénárak meghatározásának mechanizmusáról beszél. Felszólítjuk a G20-ak különböző alkotóelemeit, hogy a megbízatásuknak megfelelően járjanak el e célok elérése érdekében, és az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátással rendelkező gazdaságok számára megfelelő keveréket állítsanak elő azáltal, hogy célokat tűznek ki a legszegényebb országok számára. A változás oka annak tudata, hogy a múlthoz képest minden előrelépésnek és a gazdagabb országok segítségének ígéretének van értelme. Ez az egyik olyan eset, amikor Kína és Oroszország is úgy döntött, hogy megváltoztatja álláspontját.”
Draghi, aki nagyon szerette volna ezt a csúcstalálkozót, a világ legszegényebb országai iránti elkötelezettségre is emlékeztetett: „Leraktuk az igazságosabb fellendülés alapjait, és új módokat találtunk a világ országainak támogatására” – zárta szavait Draghi miniszterelnök.
További megjegyzések
Biden: Olaszországnak köszönhetően kézzelfogható eredményeket fogunk elérni.
A G20-ak vezetőinek római csúcstalálkozója „kézzelfogható” eredményeket hozott az éghajlat, a COVID-19 világjárvány és a gazdaság terén. Joe Biden amerikai elnök ezt mondta az utolsó sajtótájékoztatón, mielőtt Glasgow-ba, a COP26-ra indult, és kifejezetten köszönetet mondott Olaszországnak és Mario Draghi miniszterelnöknek „az elvégzett nagyszerű munkáért”.
„Úgy gondolom, hogy kézzelfogható előrelépést értünk el, köszönhetően annak az eltökéltségnek is, amelyet az Egyesült Államok a megbeszélések asztalára hozott”. A csúcstalálkozó „megmutatta Amerika erejét, amikor partnerszövetségeseinkkel együttműködik és együttműködik a kérdésekben”. Biden ezután megjegyezte, hogy „semmi sem helyettesítheti a személyes tárgyalásokat a globális együttműködés érdekében”.
Egy billió fa ültetése 2030-ig
„Felismerve a talajromlás elleni küzdelem és az új szén-dioxid-elnyelők létrehozásának sürgősségét, osztjuk azt az ambiciózus célt, hogy 1 billió fát közösen ültessünk el, a bolygó leginkább leromlott ökoszisztémáira összpontosítva.” Ez olvasható a római G20-csúcs zárónyilatkozatában.
„Sürgetjük a többi országot, hogy egyesítsék erőiket a G20-al annak érdekében, hogy 2030-ig elérjék ezt a globális célt, többek között klímaprojektek révén, a magánszektor és a civil társadalom bevonásával” – olvasható a közleményben.
Johnson: „Ha Glasgow kudarcot vall, minden kudarcot vall.”
– Világos leszek, ha Glasgow elbukik, minden kudarcot vall. Boris Johnson brit miniszterelnök ezt a COP26-ra hivatkozva mondta a G20 végén tartott római sajtótájékoztatón. "Előrelépéseket értünk el ebben a G20-ban, de még van mit tennünk" - tette hozzá. "Egy ideje nem beszéltünk" - kommentálta a Draghi-Erdogan olvadást a G20-ak első kézfogásában.
Egy megjegyzés a Huffington Posttól
A római G20-tól további válaszokat és konkrét lépéseket vártunk az éghajlati válság elleni küzdelem frontján. Csalódottak vagyunk a ma aláírt klímaegyezmény miatt. Ez egy olyan megállapodás, amely formalizálja a múltban már megszerzett dolgokat, anélkül, hogy konkrét kötelezettségeket vállalna az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására, kezdve Olaszországgal, amely nem tette le az asztalra méltányos hozzájárulását – legalább évi 3 milliárd eurót – összesen 100 milliárd dollárt ígértek 6 évvel ezelőtt Párizsban az iparosodott országok kollektív kötelezettségvállalásaként, hogy segítsenek a legszegényebbeken az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Röviden, a Nuvola Rome-ban a G20-ak lényegében a meleg vizet fedezték fel a klímaválság elleni küzdelemben.
Most az a remény, hogy Glasgow-ban, ahol ma nyílik a COP26, a bolygó nagyjai képesek lesznek megegyezésre jutni egy ambiciózus új klímamegállapodás megkötésére, amely képes életben tartani a 1.5-ben aláírt párizsi megállapodás 2015°C-os célját, de az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás felgyorsítása, a vészhelyzet által leginkább sújtott közösségek veszteségeinek és kárainak kezelése, de mindenekelőtt a szegény országok fellépésének megfelelő finanszírozása és a Szabálykönyv, azaz a Megállapodás végrehajtási szabályainak kiegészítése, végre működőképessé.
Megállapodás a kereskedelemről és Afganisztánról.
Távolságok Líbiában.
Törökország egy életrajzot hozott ajándékba a béke aláírására.