A Fülöp-szigeteki vulkánügynökség Luzon szigetét már régóta „állandó veszélyzónának” nyilvánította, de a falusiak évtizedek óta élnek és dolgoznak ott. A tisztviselők most a szabályozás szigorítását és szigorúbb betartatását követelik a jövőben.
Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek elnöke jóváhagyta azt a tervet, hogy Luzon szigetét nyilvánítsák otthonává Taal vulkán, a „senki földje”, gyakorlatilag véget vet annak lehetőségének, hogy egykori lakói valaha is visszatérjenek az ottani életükbe.
Duterte még nem adott ki hivatalos rendeletet ezzel kapcsolatban.
A szombaton készült drónfelvételeken az egész sziget látható, és gyakorlatilag minden rajta, az elhagyott otthonoktól és járművektől a növényzetig, mindezt vastag hamutakaróval bevonva.
Eközben Eduardo Ano belügyminiszter megbízta a helyi tisztviselőket, hogy készítsenek áthelyezési terveket a lakóhelyüket elhagyni kényszerült lakosok számára. Egy háromhektáros területet kért a szigetről kitelepített nagyjából 6,000 család újbóli elhelyezésére. A helyszínnek legalább 17 kilométerre (10 mérföldre) kell lennie a vulkántól a lakók biztonsága érdekében.
– Magán a vulkánon éltek, 47 kráterrel. Ez tényleg veszélyes. Olyan, mintha egy fegyvert szegeztek volna rád” – mondta Renato Solidum, a vulkanológiai intézet vezetője.
A Taal-vulkán továbbra is a második legmagasabb fenyegetettségi szinten van, mivel január 12-én kezdett kitörni, jelezve a közelgő veszélyt, a folyamatos földrengéseket, és számos jel arra utal, hogy a magma még mindig emelkedik a vulkáni kamrában.
Egyetlen haláleset sem tulajdonítható közvetlenül a kitörésnek, bár több száz embert kezeltek hamuval összefüggő légzési nehézségekkel.
A Phivolcs, a Fülöp-szigetek földrengéseket, vulkánokat és cunamit figyelő ügynöksége hétfőn 12 óra alatt legalább 12 kisebb földrengést regisztrált.