Az ENSZ kulturális, oktatási és tudományos ügynöksége, az UNESCO felvette a kongói rumba táncot a szellemi kulturális örökség listájára.
A kongói Rumba Afrika vezető zenéjeként gazdag afrikai kultúrákban, örökségben és emberiségben; minden Afrikáról szól.
A közelmúltban tartott, mintegy hatvan pályázatot vizsgáló ülésén az UNESCO Bizottság végül bejelentette, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) és Kongói Brazzaville kérésére felvették a kongói rumbát a szellemi örökség és az emberiség listájára.
A Rumba zene eredete a régi Kongo királyságból származik, ahol az ember az Nkumba nevű táncot gyakorolta. Örökségi státuszát egyedülálló hangzása miatt nyerte el, amely a rabszolgasorba esett afrikaiak dobolását a spanyol gyarmatosítók dallamaival ötvözi.
A zene a kongóiak és diaszpórájuk identitásának egy részét képviseli.
A rabszolga-kereskedelem során az afrikaiak hozták kultúrájukat és zenéjüket az Amerikai Egyesült Államokba és Amerikába. Eleinte kezdetleges, később kifinomultabb hangszereiket a jazz és a rumba megszületésére tették.
A Rumba a modern változata száz éves, poliritmusokon, dobokon és ütőhangszereken, gitáron és basszusgitáron alapul, amelyek mindegyike egyesíti a kultúrákat, a nosztalgiát és az élvezetek megosztását.
A Rumba zenét a kongóiak politikai történelme jellemzi a függetlenedés előtt és után, majd népszerűvé vált Afrikában a Szaharától délre.
A Kongói Demokratikus Köztársaságon és a Kongói Brazzaville-en túl Rumba előkelő helyet foglal el az afrikai kontinensen az afrikai nemzetek függetlenné válását megelőző társadalmi, politikai és kulturális öröksége révén.
A Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság közös pályázatot nyújtott be rumbájára, hogy megkapja az örökség státuszt egyedülálló hangzása miatt, amely a rabszolgasorba esett afrikaiak dobolását a spanyol gyarmatosítók dallamaival ötvözi.
Az UNESCO felvette a kongói Rumba zenét a világörökség listájára. A Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság közös pályázatot nyújtott be Rumbájának a világörökségi státusz elnyerésére, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongó-Brazzaville lakosságának legnagyobb örömére.
„A rumbát ünneplésre és gyászra használják magán-, nyilvános és vallási terekben” – áll az UNESCO idézetében. A kongóiak és diaszpórájuk identitásának lényeges és reprezentatív részeként írják le.
A Kongói Demokratikus Köztársaság hivatala, Felix Tshisekedi elnök egy tweetben kijelentette, hogy „a köztársasági elnök örömmel és büszkén üdvözli a kongói rumba felkerülését a kulturális örökség listájára”.
Mind a Kongói Demokratikus Köztársaság, mind a Kongó-Brazzaville lakossága azt mondta, hogy a Rumba tánc tovább él, és remélik, hogy az UNESCO listájára való felvétele még a kongóiak és Afrika körében is nagyobb hírnevet szerez.
Andre Yoka Lye, a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, Kinshasában működő nemzeti művészeti intézet igazgatója elmondta, hogy a rumba zenét a függetlenség előtti és utáni Kongó politikai története fémjelzi, és mára a nemzeti élet minden területén jelen van.
A zene a nosztalgiára, a kulturális cserére, az ellenállásra, a rugalmasságra és az élvezetek megosztására támaszkodik a pompás öltözködési kóddal – mondta.