Az éghajlatváltozás szerepe most az allergiák arányának növekedésében

Az emelkedő hőmérsékletben, a megbénító szennyezésben, a pusztító árvizekben és az intenzív aszályokban megnyilvánuló klímaváltozás emberek millióit érinti világszerte. A szennyezéssel összefüggő légúti allergiák, mint például az asztma, a nátha és a szénanátha arányának növekedése az elmúlt években részben a klímaváltozás hatásainak tudható be. Mindazonáltal, miközben tanulmányozták az emelkedő hőmérséklet és a levegőszennyezés egyedi hatásait ezekre az allergiás betegségekre, mindeddig nem állt rendelkezésre átfogó áttekintés arról, hogy ezek a tényezők hogyan hatnak egymásra.      

A Chinese Medical Journalban 5. július 2020-én megjelent áttekintésben a kutatók összefoglalták, hogy az éghajlatváltozás, a levegőszennyezés és a levegőben szálló allergének, például a pollen és a spórák hogyan járulnak hozzá szinergikusan a légúti betegségekhez. Megvitatják, hogy az éghajlatváltozás, beleértve a szélsőséges hőmérsékleteket is, hogyan befolyásolhatja közvetlenül a légutakat, és hogyan okozhat allergiás betegségeket. Emellett kiemelik a természeti katasztrófák – például zivatarok, árvizek, erdőtüzek és porviharok – szerepét a levegőben szálló allergének termelődésének és eloszlásának fokozásában, valamint a levegő minőségének csökkentésében, ami károsan hat az emberi egészségre. A cikk összefoglalója egy videóban található a YouTube-on.

Összességében a felülvizsgálat arra figyelmeztet, hogy a hőnek és a levegőben szálló allergéneknek a légszennyezésre gyakorolt ​​kölcsönös és többszörös hatásai miatt várhatóan nagyobb egészségügyi kockázatok jelentkezhetnek a jövőben. „Előrejelzéseink azt mutatják, hogy a levegőben lévő részecskék és az ózon szintje az éghajlat felmelegedésével nőni fog, az emelkedő hőmérséklet és CO2 szint pedig megemelheti a levegőben terjedő allergének szintjét, növelve az allergiás légúti megbetegedések kockázatát” – mondja Prof. Cun-Rui Huang, aki a vizsgálatot vezette.

Ez a jelentés együttesen cselekvésre ösztönöz a kutatásra, fejlesztésre és az egészségügyi szakemberek érdekérvényesítő erőfeszítéseire, megalapozva a hatékonyabb népegészségügyi stratégiákat. „Az olyan egyszerű várostervezési intézkedések, mint az alacsony légszennyezettségű pufferzónák kialakítása a lakóterületek körül, a nem allergén növények ültetése és a sövények virágzás előtti metszése csökkenthetik a mérgező expozíciót és az egészségügyi kockázatokat. Az időjárás-figyelő és figyelmeztető rendszerek abban is segíthetnek a hatóságoknak, hogy megvédjék a veszélyeztetett lakosságot, például a városi lakosokat és a gyermekeket az ilyen betegségektől” – magyarázza Huang professzor, hozzátéve, hogy az ilyen megközelítések kulcsfontosságúak lesznek a légúti allergiás megbetegedések egészségre gyakorolt ​​hatásának csökkentésében a jövőben.

Valójában kollektív erőfeszítésre van szükség a tiszta levegő belélegzéséhez való egyéni jog fenntartásához.