A 17. Peking-Tokió Fórum. Új digitális együttműködés Kína és Japán között

CIKK

A 17. Peking-Tokió Fórumot október 25. és 26. között rendezték meg Pekingben és Tokióban online és offline egyidejűleg.

A China International Publishing Group (CIPG) és a japán non-profit agytröszt, a Genron NPO társházigazdája mindkét ország résztvevői megosztották egymással ötleteiket és mélyreható párbeszédet folytattak a digitális gazdaságról, a mesterséges intelligenciáról (AI), a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről, valamint kulturális csereprogramokat a kétnapos fórumon.

A 17. Peking-Tokió Fórum október 26-i alfórumán kínai és japán szakértők őszinte és elmélyült megbeszéléseket folytattak a digitális társadalom és a mesterséges intelligencia terén folytatott kétoldalú együttműködés kilátásairól, és konszenzusra jutottak a vonatkozó kérdésekben.

A kínai-japán digitális együttműködés nagy kilátásokkal büszkélkedhet

Xu Zhilong, a Science and Technology Daily főszerkesztője a fórumon azt mondta: „A digitális gazdaság fejlesztése nem pusztán digitális technológiák vagy termékek fejlesztése, hanem a digitális gazdaság ökológiai rendszerének felépítése is.”

Tatsuo Yamasaki, a Nemzetközi Egészségügyi és Jóléti Egyetem kiváló professzora reményét fejezte ki, hogy ez a platform megoldásokat találhat a közösséget érintő kérdésekre az emberiség közös jövőjével kapcsolatban, mint például az idősek gondozása az idősödő társadalomban, a mesterséges intelligencia, amely lehetővé teszi az éghajlatot. változásfigyelés, szénlábnyom követése mesterséges intelligencia technológiával, energiafogyasztás csökkentése, valamint a hagyományos energia új technológiákkal való integrálása.

Pang Dazhi, a NetEase alelnöke úgy véli, hogy Kínában és Japánban a fiatal generáció digitális termékeken, például animációkon, játékokon, zenéken és filmeken keresztül ismeri meg egymás kultúráját. „Valójában ugyanazon a kulturális örökségen és a játékfejlesztésben egymást erősen kiegészítő technológián alapulva a két ország széles együttműködési területtel rendelkezik a digitális kultúra és a digitális gazdaság területén.”

A digitális gazdaság új trendjei és forgatókönyvei

Duan Dawei, az iFLYTEK Co.Ltd. alelnöke. Azt mondta, nagy tere van Kína és Japán között az AI területén az együttműködésnek. „Kína és Japán közös kihívásokkal néz szembe az oktatás, az orvosi ellátás, az idősek gondozása és más területeken. Így megvitathatjuk, hogyan kínálhatunk jobb szolgáltatást a nyilvánosság számára az AI-technológián keresztül.”

Taro Shimada, a Toshiba vállalat alelnöke elmondta, hogy a logisztikai adatok felhasználása ki van téve a természeti katasztrófáknak. „Kína és Japán is elkötelezett amellett, hogy a sci-tech segítségével javítsák az ellátási lánc keménységét. A COVID-19 sokkjával szemben a logisztikai adatok egyszerre jelentenek lehetőségeket és kihívásokat. A logisztikai adatok megosztásával kapcsolatban sikerült elérni a józan észt, új szintre emelve a logisztikai adatok felhasználását.”

Jeff Shi, a SenseTime alelnöke szerint a mesterséges intelligencia segíthet megoldani a Kínát és Japánt is érintő öregedési problémát, megbirkózni a termelékenységi hiány gyakorlati kihívásával. „A mesterséges intelligencia segíthet megoldani a termelékenységi hiányt. Eközben maga a mesterséges intelligencia igyekszik javítani a termelékenységet azáltal, hogy csökkenti az adatoktól és az emberektől való függőségét.”

A „zéró szénsavasodás” a digitális gazdaság révén lendületet vesz

Az AI segít új anyagok, például új katalizátorok kifejlesztésében, mondta Junichi Hasegawa, a Preferred Networks vezérigazgatója. „A fotovoltaikus, a hidraulikus és a hidrogénenergia mind általánosan tárgyalt energiaforrások, míg mindegyik másodlagos energiaforráshoz tartozik. Ezért a szén-dioxid-kibocsátás elkerülhetetlen ezen új energiák előállítása során, és fontos kérdés, hogyan csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás ezen energia előállítása során.”

Ráadásul az emberi társadalom elválaszthatatlan a számítógépektől. Érdemes elgondolkodni azon is, hogyan lehetne csökkenteni adatközpontjainak energiafogyasztását és új számítógépeket fejleszteni nagyobb hatékonysággal és kisebb károsanyag-kibocsátással.

„A teljes globális szén-dioxid-kibocsátás 7 százalékkal csökkent 2020-ban az előző évhez képest a COVID-19 világjárvány miatt” – mondta Liu Song, a Pingkai Xingchen (Peking) Technology Co.Ltd. alelnöke. „A gazdasági tevékenységek azonban igen. nem függesztik fel, ennek oka az internetes gazdaság erőteljes fejlődése.”

Liu elmondta, hogy az online tevékenységek jelentősen csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást, miközben biztosítják a normális gazdasági fejlődést. Az adatok felhasználásával, továbbításával és tárolásával a jövőben új utat kereshetünk az energiamegtakarításban és a kibocsátáscsökkentésben.

Az adatvédelem és a biztonság a középpontban

Hiromi Yamaoka, a Future Corporation igazgatósági tagja elmondta, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének foglalkoznia kell az adatvédelemmel kapcsolatos aggályokkal. „A mesterséges intelligencia alkalmazása jó minőségű adatgyűjtést igényel, amely magában foglalja az adatkezelés, a magánélet védelmét és egyéb kérdéseket. A mesterséges intelligencia fejlesztése során kezelni kell az aggályokat. Ráadásul a határokon átnyúló adatáramlást illetően a világ országainak konszenzusra kell jutniuk az adatáramlás biztonsága érdekében” – mondta.

Liu is megosztotta elképzelését a témával kapcsolatban, mondván, hogy egyértelműen meg kell határozni a nemzetbiztonság és a személyes adatok védelmének határait. Kína figyelmet fordított a fejlődés és az adatáramlás biztonsága közötti dialektikus kapcsolatra.

A szerzőről

Dmitro Makarov avatárja

Dmitro Makarov

Feliratkozás
Értesítés
vendég
0 Hozzászólások
Inline visszajelzések
Az összes hozzászólás megtekintése
0
Szeretné a gondolatait, kérjük, kommentálja.x
Megosztani...