Az Airbus nulla kibocsátású fejlesztési központokat hoz létre Németországban és Franciaországban

Az Airbus nulla kibocsátású fejlesztési központokat hoz létre Németországban és Franciaországban
Az Airbus nulla kibocsátású fejlesztési központokat hoz létre Németországban és Franciaországban

A technológiai fejlesztések a teljes termék- és ipari képességekre kiterjednek az elemi alkatrészek, az összeszerelés, a rendszerek integrálása és a végső folyékony hidrogén (LH2) tartályrendszer kriogén tesztelésével.

  • Az Airbus úgy döntött, hogy két nulla kibocsátású fejlesztési központot (ZEDC) hoz létre Bremenben és Nantesben.
  • A ZEDC célja a versenyképes kriogén tartálygyártás megvalósítása.
  • Mindkét ZEDC 2023-ig teljesen üzemképes lesz az LH2 tartályok megépítésére, az első repülési tesztet 2025-re tervezik.

Az Airbus úgy döntött, hogy erőfeszítéseit a fémes hidrogéntartályokra összpontosítja egy kiegészítő rendszerben azáltal, hogy nulla kibocsátású fejlesztési központokat (ZEDC) hoz létre Bremenben (Németország) és Nantesben (Franciaország). A ZEDC célja a versenyképes kriogén tartálygyártás elérése a ZEROe sikeres jövőbeli piacra dobásának támogatása és a hidrogén-meghajtási technológiák fejlesztésének felgyorsítása érdekében. A tartályszerkezetek megtervezése és integrálása döntő fontosságú egy jövőbeli hidrogénrepülőgép teljesítménye szempontjából. 

A technológiai fejlesztések a teljes termék- és ipari képességekre kiterjednek az elemi alkatrészek, az összeszerelés, a rendszerek integrálása és a végső folyékony hidrogén (LH2) tartályrendszer kriogén tesztelésével. Mindkét ZEDC 2023-ig teljesen üzemképes lesz az LH2 tartályok megépítésére, az első repülési tesztet 2025-re tervezik.

Airbus változatos felépítése és a Védelem és Űrügynökség és az ArianeGroup területén szerzett több évtizedes LH2-tapasztalat miatt választotta helyszínét Bremenben. A bremeni ZEDC kezdetben a rendszer telepítésére, valamint a tartályok átfogó kriogén tesztelésére összpontosít. Ez a ZEDC részesül továbbá a szélesebb hidrogénkutatási ökoszisztémából, például az Eco-Efektív Anyag- és Technológiai Központból (ECOMAT), valamint az űr- és űrkutatási tevékenységek további szinergiáiból.

Az Airbus a középső szárnydobozhoz kapcsolódó fémes szerkezeti technológiák terén szerzett széles körű ismerete miatt választotta Nantes-ben a telephelyet, ideértve a kereskedelmi szempontból kritikus fontosságú kereskedelmi tartályokat is. A Nantes-i ZEDC meg fogja teremteni azt a képességét, hogy a fémes, kompozit technológiák és integrációk széles skáláját egyformán tudja kezelni, valamint tapasztalatait a nacelle bemenetek, radomák és középtörzs komplex munkacsomagok kódkészítési tevékenységeiben. A ZEDC részesülni fog a Nantes Technocentre képességeiből és képességeiből, amelyeket egy olyan innovatív helyi ökoszisztéma támogat, mint az IRT Jules Verne.

Az észak-német regionális és a Pays de Loire-i ambíciókkal összhangban az Airbus elősegíti az ágazatok közötti együttműködést, hogy támogassa a hidrogén-meghajtási technológiákra való átmenetet, valamint a kapcsolódó földi infrastruktúrát a régióban.

A tartály egy biztonság szempontjából kritikus elem, amelyhez speciális rendszertervezésre van szükség. Az LH2 nagyobb kihívást jelent, mint a kerozin, mert a cseppfolyósodáshoz -250 ° C-on kell tárolni. A megnövekedett sűrűséghez likviditás szükséges. A kereskedelmi repülés számára a kihívás egy olyan alkatrész kifejlesztése, amely képes ellenállni az ismételt hő- és nyomásciklusnak, amelyet egy repülőgép-alkalmazás igényel.

Várható, hogy a kereskedelmi célú repülőgép-alkalmazások rövid távú LH2 tartályszerkezetei fémek lesznek, azonban a szénszál-erősítésű polimer kompozitokhoz kapcsolódó potenciális teljesítménylehetőségek magasak.

A szerzőről

Harry Johnson avatárja

Harry Johnson

Harry Johnson volt a feladatszerkesztő eTurboNews több mint 20 éve. Honoluluban, Hawaiiban él, és eredetileg Európából származik. Szívesen ír és tudósít a hírekről.

Megosztani...