- Az Airbus úgy döntött, hogy két nulla kibocsátású fejlesztési központot (ZEDC) hoz létre Bremenben és Nantesben.
- A ZEDC célja a versenyképes kriogén tartálygyártás megvalósítása.
- Mindkét ZEDC 2023-ig teljesen üzemképes lesz az LH2 tartályok megépítésére, az első repülési tesztet 2025-re tervezik.
Az Airbus úgy döntött, hogy erőfeszítéseit a fémes hidrogéntartályokra összpontosítja egy kiegészítő rendszerben azáltal, hogy nulla kibocsátású fejlesztési központokat (ZEDC) hoz létre Bremenben (Németország) és Nantesben (Franciaország). A ZEDC célja a versenyképes kriogén tartálygyártás elérése a ZEROe sikeres jövőbeli piacra dobásának támogatása és a hidrogén-meghajtási technológiák fejlesztésének felgyorsítása érdekében. A tartályszerkezetek megtervezése és integrálása döntő fontosságú egy jövőbeli hidrogénrepülőgép teljesítménye szempontjából.
A technológiai fejlesztések a teljes termék- és ipari képességekre kiterjednek az elemi alkatrészek, az összeszerelés, a rendszerek integrálása és a végső folyékony hidrogén (LH2) tartályrendszer kriogén tesztelésével. Mindkét ZEDC 2023-ig teljesen üzemképes lesz az LH2 tartályok megépítésére, az első repülési tesztet 2025-re tervezik.
Airbus változatos felépítése és a Védelem és Űrügynökség és az ArianeGroup területén szerzett több évtizedes LH2-tapasztalat miatt választotta helyszínét Bremenben. A bremeni ZEDC kezdetben a rendszer telepítésére, valamint a tartályok átfogó kriogén tesztelésére összpontosít. Ez a ZEDC részesül továbbá a szélesebb hidrogénkutatási ökoszisztémából, például az Eco-Efektív Anyag- és Technológiai Központból (ECOMAT), valamint az űr- és űrkutatási tevékenységek további szinergiáiból.
Az Airbus a középső szárnydobozhoz kapcsolódó fémes szerkezeti technológiák terén szerzett széles körű ismerete miatt választotta Nantes-ben a telephelyet, ideértve a kereskedelmi szempontból kritikus fontosságú kereskedelmi tartályokat is. A Nantes-i ZEDC meg fogja teremteni azt a képességét, hogy a fémes, kompozit technológiák és integrációk széles skáláját egyformán tudja kezelni, valamint tapasztalatait a nacelle bemenetek, radomák és középtörzs komplex munkacsomagok kódkészítési tevékenységeiben. A ZEDC részesülni fog a Nantes Technocentre képességeiből és képességeiből, amelyeket egy olyan innovatív helyi ökoszisztéma támogat, mint az IRT Jules Verne.
Az észak-német regionális és a Pays de Loire-i ambíciókkal összhangban az Airbus elősegíti az ágazatok közötti együttműködést, hogy támogassa a hidrogén-meghajtási technológiákra való átmenetet, valamint a kapcsolódó földi infrastruktúrát a régióban.
A tartály egy biztonság szempontjából kritikus elem, amelyhez speciális rendszertervezésre van szükség. Az LH2 nagyobb kihívást jelent, mint a kerozin, mert a cseppfolyósodáshoz -250 ° C-on kell tárolni. A megnövekedett sűrűséghez likviditás szükséges. A kereskedelmi repülés számára a kihívás egy olyan alkatrész kifejlesztése, amely képes ellenállni az ismételt hő- és nyomásciklusnak, amelyet egy repülőgép-alkalmazás igényel.
Várható, hogy a kereskedelmi célú repülőgép-alkalmazások rövid távú LH2 tartályszerkezetei fémek lesznek, azonban a szénszál-erősítésű polimer kompozitokhoz kapcsolódó potenciális teljesítménylehetőségek magasak.