Hogyan hozza össze az erdélyi multikulturalizmus napja a turistákat és a helyieket

Erdélyben egy helyi turisztikai esemény várhatóan több mint 20 EU-n kívüli országból vonzza az embereket, akik Brassóban élnek, és akik a régióba látogatnak. Brosov ad otthont Európa legszűkebb utcáinak, és tökéletes hely az ünneplésre.

Különböző európai háttérrel rendelkező emberek szombaton, Piata Sfatului városában, bemutatják országaik hagyományait és szokásait a multikulturalizmus napjának 6. kiadása alkalmából.

Brassó Románia erdélyi régiójában található város, amelyet a Kárpátok gyűrűztek meg. Középkori szász falairól és bástyáiról, a toronymagas gótikus stílusú fekete templomról és élénk kávézókról ismert. A macskaköves óvárosban található Piaţa Sfatului (Tanács tér) színes barokk épületekkel van körülvéve, és a Casa Sfatului, egykori városháza helytörténeti múzeumának ad otthont.

A Déli-Kárpát-hegység csúcsai által körülvett, gótikus, barokk és reneszánsz építészettel, valamint rengeteg történelmi látnivalóval gazdag Brassó Románia egyik leglátogatottabb helyszíne.

A Teuton Lovagrend által 1211-ben, egy ősi dák helységen alapították, és a szászok a hét fallal körülvett fellegvár egyikeként telepítették le őket. Brassó kifejezetten középkori hangulatot áraszt, és az utóbbi időszak számos filmjében háttérként használták.

A város elhelyezkedése az Oszmán Birodalmat és Nyugat-Európát összekötő kereskedelmi útvonalak kereszteződésében, bizonyos adómentességekkel együtt lehetővé tette a szász kereskedők számára, hogy jelentős vagyonra tegyenek szert és erős politikai befolyást gyakoroljanak a régióban. Ez tükröződött a város német nevében, Kronstadt, valamint latin nevében a Corona, vagyis Korona város (tehát a város címere, amely tölgygyökéres korona). Az erődítményeket a város körül emelték, és folyamatosan bővítették, a középkori szokásoknak megfelelően több tornyot különböző kézműves céhek gondoztak.

Országuk bemutatása és a népviselet mellett a résztvevők zászlókat, kis kézműves tárgyakat, hagyományos festményeket, édességeket vagy akár hagyományos kenyeret is bemutattak a Piata Sfatului standjain.

A brassói lakosok és a turisták a rendezvény szervezői által készített „útlevelet” kaptak, amely öntapadó „vízumokat” tartalmaz, jelképes meghívásként az adott országba történő utazásra.

„Az esemény évről évre sokat nőtt. Ha az első kiadást a brassói Diákházban szerezhettük meg, akkor itt vagyunk ehhez a 6. kiadáshoz a Piata Sfatului-ban. Nagyon nagy volt az igény a Brassóban élő külföldiek részéről, akik el akartak jönni erre az eseményre, ami örömet okoz számunkra. 500 útlevelet nyomtattunk csak erre az eseményre, amelyek már egy óra alatt eltűntek. A brassói Multikulturalizmus Napjai olyan esemény, amelyet az emberek várnak, és az időjárás is a mi oldalunkon állt ehhez a kiadáshoz. ”- mondta az AGERPRES-nek Astrid Hamberger, a brassói külföldiek integrációjának regionális központjának koordinátora, a rendezvény szervezője.

A kolumbiai Camilla Salas (32) az elmúlt két és fél évben Brassóban élt, miután feleségül vett egy brassói lakost. Román nyelvet tanul a Külföldiek Integrációjának Regionális Központjában.

„Nagyon boldog vagyok, hogy Brassóban élhetek. A két és fél év alatt sok barátot szereztem itt. A férjemmel még Kolumbiában ismertem meg, ahol egy ideig dolgozott. Elfogadtam, hogy Romániába jövök, és Brassóban élek, és nagyon gyorsan megszoktam. Az időjárás nem okozott problémát. Ha hideg van, több ruhát veszek fel. Örülök, hogy itt lehetek. Karácsonyra és szilveszterre Kolumbiába megyünk, és a mai technológiánk lehetővé teszi, hogy minden nap beszéljek anyámmal és a családommal. A városom különbözik Brassótól, ott vannak pálmafáink, de lesz egy mesterséges karácsonyfánk is ”- mondta Camilla Salas az AGERPRES-nek.

Azt is elmondta, hogy két év alatt sikerült nagyon jól megtanulnia örökbefogadó országának nyelvét, különösen apósának köszönhetően, Brassóban, aki nem engedi, hogy a románon kívül más nyelven beszéljen, ami sokat segít neki , mert a román állampolgárság megszerzéséhez valamikor el kell készítenie az interjút.

A Piata Sfatului látogatóinak hagyományos Kubából, Mexikóból, Fülöp-szigetekről, Kínából, Japánból, a Moldovai Köztársaságból, Peruból, a Dominikai Köztársaságból származó hagyományos táncok bemutatóját és jelmezek felvonulását is felajánlották a környék színpadán.

Olyan országok, mint a Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Szíria, Dél-Korea, Japán, Fülöp-szigetek, Peru, Mexikó, a Moldovai Köztársaság, India, Törökország, Kína, Ukrajna, Jordánia, Nigéria, Izrael, Egyiptom, Ecuador, Irán is bemutatókat hozott Piata Sfatului.

A brassói Multikulturalizmus Napjait a „Migrációs portrék” című kiállítás lakkozása előzte meg, amelyre péntek este került sor a Patria teremben, és vasárnap este zárják le, a Transilvania Egyetem Multikulturális Központjában, ahol kerül sor az „Idegen a paradicsomban” című film vetítésére, majd vitát folytatnak az európai menekültek kérdéséről.