Az Egyesült Államok új vízumpolitikája sértheti az azonos nemű párokat az ENSZ-ben

Изображение-сделано-03.10.2018-9.29.
Изображение-сделано-03.10.2018-9.29.

LMBT-joggyűlés Dhakában, Bangladesben. A Külügyminisztérium új szabálya előírja, hogy az Egyesült Államokban a nemzetközi szervezeteknél, például az ENSZ-nél dolgozó külföldi állampolgárok házasok legyenek annak érdekében, hogy azonos neműek házastársaik vízumot kapjanak.

LMBT-jogok gyűlése Dhakában, Bangladesben. A Külügyminisztérium új szabálya előírja, hogy az Egyesült Államokban a nemzetközi szervezeteknél, például az ENSZ-nél dolgozó külföldi állampolgárok házasok legyenek annak érdekében, hogy azonos neműek házastársaik vízumot kapjanak. KREATÍV KÖZÖS

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának nemrégiben hozott határozata, amely előírja, hogy a nemzetközi szervezetek, köztük az Egyesült Nemzetek Szervezete számára Amerikában dolgozó összes külföldi állampolgár házas legyen annak érdekében, hogy azonos neműek házastársaik származékos vízumot kapjanak, az úgynevezett G-4-et, növeli a az azonos neműek közötti kapcsolatokban élő LMBTIQ + párok kihívásai. Ennyi egyértelmű.

Korábbi szabályai szerint, amikor azonos nemű párokról volt szó, a Külügyminisztérium elismerte a párokat a házasságban és a házasságban. Most csak az utóbbit ismerik fel.

A változást az Egyesült Államok azon vágya indokolja, hogy paritássá tegye az ellenkező neműek és az azonos neműek kapcsolatainak felismerését. 2009 óta az ellenkező nemű párok esetében a Külügyminisztérium csak a házasságban élőket ismeri el.

Az ENSZ által szeptember 28-án a munkatársainak kiadott közlemény szerint az ENSZ tisztviselőinek jelenleg akkreditált azonos nemű házastársainak, akik meg akarják tartani a G-4 vízumukat, készen kell állniuk arra, hogy december 31-ig igazolást nyújtsanak be a házasságról, 2018. Ezt követően várhatóan 30 napon belül elhagyják az Egyesült Államokat, ha nem tudják igazolni a házasságukat, hacsak nem tudják önállóan megszerezni a vízumot.

A Külügyminisztériumnak ez az új lépése nemcsak egy újabb lépés, amely a házasságokat prioritásként kezeli a szakszervezetek minden más formájával szemben, de nem foglalkozik azzal a ténnyel, hogy az azonos nemű párok valódi kényszerekkel szembesülnek, hogy megakadályozzák a házasságkötést - olyan korlátok, amelyekkel az ellenkező nem nem felel párok.

Az azonos neműek házassága például csak az ENSZ tagországainak mintegy 13 százalékában legális. Egyes párok számára az azonos neműek házasságában fennálló büntetőeljárás veszélye származási országukban. Éppen ezért sok azonos nemű pár választása vagy szükségszerűsége miatt választja a házasságot.

A Külügyminisztérium szabályváltozásával az Egyesült Államokba beosztott minden nemzetközi szervezet alkalmazottjának, aki azonos nemű kapcsolatban áll, meg kell találnia a férjhez menés módját, hogy tartózkodási vízumot szerezzen az azonos nemű partnereinek.

Igaz: nem minden LMBTIQ + párra lesz hasonló hatással. Itt válik bonyolulttá a szabályváltozás.

Az azonos neműek házasságában élő ENSZ-alkalmazottak számára, akik már New Yorkban vannak, dönthetnek úgy, hogy elmennek a városházára és megházasodnak, mert az ilyen szakszervezetek az államban törvényesek. De az ilyen párok tisztában vannak azzal, hogy büntetőjogi felelősséggel tartozhatnak hazájukban.

Azon ENSZ-alkalmazottak számára, akik még nincsenek az Egyesült Államokban, de olyan ügyeletre vannak beosztva, mint New York, vagy meg kell házasodniuk, mielőtt idejönnének, vagy pedig itt kell házasságot kötniük.

Ami azonban a legjobban aggaszt, azok a párok, akik nehezen utaznának egy országba, amely azonos neműek házasságát köti, annak érdekében, hogy megfeleljenek a G-4 vízum követelményeinek: akár azért is, mert nem lennének képesek turistavízumot szerezzen egy ilyen országba, különben nem tudnák teljesíteni azokat a követelményeket, amelyeket ez az ország előírhat az ott házasodni szándékozó külföldi állampolgárok számára, vagy nem lenne pénzük ilyen országba utazni.

Gondolok például arra a nairobi házaspárra, aki segítségért fordult hozzám, pénzügyi és vízumkötelezettséggel szembesülve olyan országba utazott, hogy megházasodjon. Gondolok arra a mély vágyukra, hogy kapcsolatukat törvényessé tegyék, már csak a személyes elégedettségük érdekében is, mivel sem szexuális identitásuk, sem kapcsolati státuszuk nem osztható meg széles körben.

Hosszú erőfeszítések után a házaspár egy postázott nyilatkozat felhasználásával tudta ezt a házaspárt biztosítani. Az azonos neműek házassága olyan álom volt, amely a mai világban még mindig nem lehetséges számukra.

Ami engem is aggaszt, az az üzenet, amelyet az új amerikai politika eljuttat az azonos neműek közötti kapcsolatokban élőkhöz, akik már most is komoly korlátokkal szembesülnek. Az azonos neműek közötti kapcsolatokban dolgozó ENSZ-alkalmazottak rendszeresen nem tudják magukkal vinni azonos nemű partnereiket, mert a fogadó kormány, bár szívesen ad tartózkodási vízumot az ellenkező nemű házastársaknak, nem hajlandó vízumot átadni az azonos neműek házastársainak.

Az UN-GLOBE, az ENSZ rendszerében dolgozó LMBTIQ + emberek egyenlőségét és befogadását szorgalmazó szervezet számtalan párnak segített ebben a helyzetben.

Ezek az azonos nemű párok gyakran vágynak kiküldetésre olyan országokban, ahol az azonos neműek házasságkötése vagy házassága törvényes, mert évekig tartó különélés után végre újra együtt élhetnek.

Kíváncsi vagyok, hogy New York továbbra is része lesz-e ennek a listának az ENSZ alkalmazottai számára, vagy csatlakozik-e a szolgálati helyek hosszabb listájához, ahol az azonos nemű párok jobban óvakodnak: korlátokkal szembesülhet.

A szerzőről

Dmitro Makarov avatárja

Dmitro Makarov

Megosztani...