A régészek és paleoantropológusok nemzetközi csoportja kétmillió éves kőszerszámok, megkövesedett csontok és növényi anyagok nagy gyűjteményét fedezte fel az észak-tanzániai Olduvai-szurdokban.
Az újonnan felfedezett kőből kiderül, hogy a legkorábbi emberek sokféle, gyorsan változó afrikai környezetet használtak a korai élet elindításához a Földön. A 2.6 millió évvel ezelőtti időkből származó újonnan felfedezett eszközöket valószínűleg a korai emberek gyártották. Olduvai-szurdok most kulcs Tanzánia turisztikai hely, ahol a látogatók megismerhetik az emberi evolúciót és az őstörténetet.
Ez a fontos hely rávilágít arra, hogy az emberek korai életéből kiderül, hogy primitív módon heves vadállatok között éltek zord afrikai környezetben az emberi evolúció ezen korai napjaiban. Az új felfedezés, amely magában foglalja a különböző emlősök kőszerszámainak és állati kövületeinek koncentrálását a feltárás helyén, bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a korai ember vadon élő állatokkal élt együtt a vízforrások közelében.
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a geológiai, üledékes és növényi tájak gyorsan megváltoztak Afrikában, bizonyítékot szolgáltatva a korai emberek létére, akiknek a földön a korai élet nyomai indultak el ezen a kontinensen.
Az Olduvai ásatási hely egy varázslatos turisztikai hely, amely vonzza a helyi és nemzetközi turistákat, hogy meglátogassák és megtapasztalják, milyen érzés volt élni, ahogyan a legkorábbi ember tette. A Hominid felfedezése 1.75 millió évvel ezelőttre nyúlik vissza.
Ez a helyszín egy kis kanyon, mintegy 41 kilométerre északra a híres Ngorongoro-krátertől, ahol a híres kenyai származású brit régészek, Dr. Louis Leakey és felesége, Mary táboroztak, majd elvégezték a korai ember életének kutatását.
Az Olduvai-szoros Múzeumban a korai ember jól megőrzött maradványai találhatók.
Mary Leakey 17. július 1959-én fedezte fel annak a korai embernek a koponyáját, amelyet Zinjanthropus boiseinek neveztek el. Több mint 1.75 millió évvel ezelőtt fedezte fel a Föld legkorábbi emberének koponyáját. 1960-ban Louis Leakey megtalálta egy 12 éves ember kezét és lábát, akit Homo habilisnak nevezett el. Dr. Louis Leakey 1972-ben meghalt, de felesége, Mary folytatta az új felfedezéseket az Olduvai-nál. 1976-ban Mária felfedezte a korai emberi lábnyomokat az Olduvai-szorostól délre, Olduvai közelében lévő Laetoliban.
Az Olduvai-szurdok széleskörű ásása feltárta az ősember legkorábbi ismert lakóterét - mondta Godfrey Ole Moita, a Ngorongoro Természetvédelmi Terület Hatóság kulturális örökségért felelős tisztviselője.
Ez a történelem előtti hely a Ndutu-tótól az Olbalbal-depresszióig mintegy 50 kilométer hosszúságú, és 90 méter mélyen fekszik Észak-Tanzániában. A feltárás száraz, sziklás terület, amelyet ma zsiráfok, gnúk, zebrák, gazellák, leopárdok és alkalmi oroszlánok, valamint más vadállatok, köztük hüllők és madarak gátolnak.
Az Olduvai-on is feltárták a Homo törzshöz tartozó hominidák csontjait, amelyek magukban foglalják a Homo habilis-t, a Homo erectust és a Homo sapiens-t, valamint több száz más megkövesedett csontot és kőeszközt több mint 3 millió évvel ezelőtt. Az Olduvai-kutatások és kutatások arra késztették a történészeket és más tudósokat, hogy arra következtessenek, hogy az emberek vagy az emberi faj Afrikában fejlődött ki, amint azt Ole-Moita elmondta.
Az Olduvai-szurdokmúzeum számos hominida ős őskövületét és kőszerszámát mutatja be, beleértve a szurdokban feltárt számos kihalt állat csontvázát. A múzeumot Mary Leakey alapította, és az Olduvai-szurdok és a Laetoli fosszilis helyszínek megbecsülésének és megértésének szenteli. A múzeumon belüli kiállításokon kívül vannak szabadtéri előadóterületek is, ahol a múzeum kurátorai tájékozódási előadásokat tartanak a látogatók számára. A múzeumban vezetett túrát is lehet tervezni a szurdokban.
Az Olduvai Múzeumban talált régészeti feljegyzések mintegy 4 millió év hominid maradványait fedik le, főként az emberi evolúció legkorábbi szakaszától kezdve. Ezek a feljegyzések, beleértve a legkorábbi emberi lábnyomokat is, körülbelül 3.5 millió évre nyúlnak vissza. A múzeumban tárolt hominid maradványok 2 millió és 17,000 7,000 év közötti múltra tekintenek vissza. Körülbelül XNUMX kihalt állatfaj került elő a szurdokban. A történészek és más emberi evolúciós tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a legkorábbi ember vagy ember az Olduvai-ban fejlődött ki, majd a világ más helyeire költözött.
Mary Leakey régi Land Roverjét a feltárás helyéről most az új múzeum őrzi. Az Olduvai-szurdok és a múzeum meglátogatása egyszeri élmény az utazók számára.
#rebuildtravel
