Átirat: De Juniacs, az IATA főnöke az infrastruktúra-válsággal foglalkozott a repülés jövőjének biztosítása érdekében

Alexandre de Juniac, az IATA főigazgatója és vezérigazgatója vitaindító beszédet tartott a Singapore Airshow Aviation Leadership Summit (SAALS) rendezvényen. A csúcstalálkozó témája „A repülés jövőjének újragondolása”.

A Singapore Airshow Aviation Leadership Summit-ot az IATA, a Szingapúri Közlekedési Minisztérium, a Szingapúri Polgári Repülési Hatóság és az Experia Events szervezi.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) a rendezvényen sürgős figyelmet kér az infrastrukturális kihívások kezelésére az iparág jövőjének biztosítása érdekében.

De Juniacs úr beszédének átirata:

Nagy öröm, hogy itt lehetek a szingapúri légikiállításon. A műsor nagyszerű emlékeztető arra a csodálatos technológiára, amely felhatalmazza a légiközlekedési ágazatot a világ összekapcsolására. Ez a légi közlekedési vezetői csúcstalálkozó pedig egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy megvizsgáljuk azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel a légitársaságok – a technológiát üzemeltető vállalkozások – szembesülnek.

A csúcstalálkozó témája az Reimagining Aviation Future. És fontos, hogy együtt tekintünk a jövőbe – az ipar és a kormányok. Bármit is tartson a légi közlekedés jövője, biztos vagyok benne, hogy a modern gazdaságokat meghatározó összeköttetések biztosításának sikere mindig az ipar és a kormányok hatékonyan együttműködő partnerségén múlik.

Nincs kristálygömböm vagy különleges rálátásom arra, hogy mit hoz a holnap a repülés számára. De mindenekelőtt teljesen biztos vagyok benne, hogy a repülés továbbra is nagy értéket fog hozni világunk számára. Iparágként alig több mint 100 évesek vagyunk. És ezalatt a rövid idő alatt a légi közlekedés a globális gazdaság és társadalom létfontosságú elemévé vált.

Idén várhatóan több mint 4 milliárd utazó száll fel repülőgépekre. Ugyanezek a repülőgépek szállítják majd a nemzetközileg forgalmazott áruk értékének körülbelül egyharmadát. Körülbelül 60 millió ember megélhetése közvetlenül kapcsolódik a légi közlekedéshez és a repüléshez kapcsolódó turizmushoz. A bolygón szinte mindenkit megérint valamilyen módon az a globális közösség, amelyet a repülés lehetővé tett, valamint a jólét és a jólét növelésének lehetőségei, amelyeket a repülés továbbra is teremt. A repülést a szabadság üzletének nevezem. Jobb hellyé teszi a világunkat. Nekünk – az iparnak és a kormányoknak – pedig felelősségünk van annak biztosításában, hogy a repülés előnyei továbbra is gazdagítsák világunkat.

Ehhez öt alapvet kell megvédenünk.

• Először is, a repülésnek biztonságosnak kell lennie. Csodálatos évünk volt 2017. De mindig van mód a fejlesztésre – különösen az adatelemzési képességeink bővülésével. Szeretnék elképzelni egy balesetmentes jövőt a repülésnek.

• Másodszor, a légi közlekedésnek olyan határokra van szüksége, amelyek nyitva állnak az emberek és a kereskedelem előtt. Erős hangot kell adnunk a protekcionista programokat folytatókkal szemben. Az ASEAN egységes légiközlekedési piaca fontos fejlemény, amely ellentétes a protekcionista narratívával. Az összeköttetés előnyeit mélyebben kiterjeszti a régióban. Az előnyök pedig növekedni fognak, ha a kormányok haladnak a szabályozási konvergencia felé, hogy a műveletek a régióban hatékonyak és zökkenőmentesek legyenek. És szeretnék elképzelni egy olyan jövőt a repülésnek, ahol a légitársaságok a lehető legszabadabban teljesíthetik a csatlakozási igényeket.
• Harmadszor, a légi közlekedés a globális szabványok szerint virágzik. Egy közös szabályrendszer támasztja alá a légiközlekedési ágazat sikerét – a biztonságtól a jegyértékesítésig mindenben. És szeretnék elképzelni egy olyan jövőt, ahol ezeket a globális szabványokat továbbra is erősítik a légitársaságok és a kormányok együttműködése olyan intézményeken keresztül, mint az ICAO és az IATA.
• Negyedszer, a repülésnek fenntarthatónak kell lennie. A nemzetközi légi közlekedés szén-dioxid-kiegyenlítési és -csökkentési rendszeréről (CORSIA) szóló történelmi megállapodás az ipar és a kormányok közös stratégiájának négy pillérének egyike, amelyek célja, hogy a légi közlekedés teljesítse ezt a felelősséget. Folyamatosan fejlődünk új technológiákkal, továbbfejlesztett működéssel és hatékonyabb infrastruktúrával. Az a kötelezettségvállalásunk, hogy 2005-re a 2050-ös szint felére csökkentjük a kibocsátást, ambiciózus. És szeretnék elképzelni egy olyan jövőt, ahol a nettó szén-dioxid-kibocsátásunk nulla.
• És végül, a repülésnek nyereségesnek kell lennie. A légitársaságok jobban teljesítenek, mint történelmük során bármikor. 2010 óta a jövedelmezőség kilencedik évében járunk. És ami még fontosabb, ez lesz a negyedik egymást követő év, amikor a légitársaságok bevételei meghaladják a tőkeköltségüket – más szóval a normál nyereséget. A 38.4-ban várható 2018 milliárd dolláros nyereség utasonként 8.90 dollárt jelent. Ez óriási előrelépés a korábbi teljesítményhez képest. A légitársaságok pedig egyértelműen pénzügyileg stabilabbá tették magukat a hatalmas átalakulások révén. De még mindig nagyon vékony puffer az ütésekkel szemben. És el szeretnék képzelni egy olyan jövőt, ahol a normális profitot termelő légitársaságok a norma, nem ritkaság!

Ezen az öt alapelemen kívül úgy gondolom, hogy van még egy nagy bizonyosság. A világ kapcsolati vágya tovább fog nőni. Az ázsiai-csendes-óceáni térség pedig ennek a növekedésnek a középpontjában áll. Várakozásaink szerint 2036-ra 7.8 milliárd ember fog utazni világszerte. Közel fele – mintegy 3.5 milliárd utazás – az ázsiai-csendes-óceáni térségbe, onnan indulva vagy azon belül történik. És 1.5 milliárd utazás érinti majd Kínát. Már 2022-ben Kína lesz a legnagyobb légiközlekedési piac. India egy újabb feltörekvő erőmű – még akkor is, ha tovább tart, amíg kifejlődik.

Nincs tehát jobb hely Szingapúrnál – az indiai és kínai befolyás kereszteződésében –, hogy megvitassuk iparágunk jövőjét.

A mai napirend jó munkát végez, hogy megvizsgálja az előttünk álló alapvető kérdéseket. Milyen új repülőgép-technológiák vannak a láthatáron? Milyen üzleti modellek lesznek sikeresek? Milyen lehetőségek rejlenek a pilóta nélküli repülőgépekben? A nagy kérdés pedig az, hogy hogyan lehet szabályozni az ipart és felszabadítani az általa teremthető értéket. Hadd osszam meg néhány magas szintű gondolatot mindegyikről.

A repülőgép-technológiák következő generációja

Az én szemszögemből az új technológia édes pontja az, ahol a fenntarthatóság, a hatékonyság, a költség és a biztonság találkozik. Barátaink az Airbusnál és a Boeingnél 35,000 41,000 és 20 6 közötti új repülőgép beszerzésének szükségességét látják a következő XNUMX évben. Ez körülbelül XNUMX billió dollár becsült kiadást jelent. A légitársaságok minden bizonnyal jó ár-érték arányt várnak el ezért a pénzért.

Számomra a két legnagyobb potenciált az elektromos meghajtású repülőgépek felé vezető úton, illetve a repülőgépek egyre okosabbá válását tekintem. Nem jósolom meg, hogy egyhamar pilóta nélküli utasszállító repülőgépeket fogunk látni. De mindannyian tudjuk, hogy a technológia létezik – ez már valóság a katonai műveletekben. És gondolnunk kell az emberi erőforrásokra is, amelyekre a technológia fejlődésével szükségünk lesz.

Üzleti modellek

Maga a légitársaság is fejlődik – nagyon gyorsan. Nem olyan sok évvel ezelőtt az emberek arról vitatkoztak, hogy az alacsony költségű modell működhet-e Ázsiában. Az Air Asia úttörő Délkelet-Ázsiában. És lényegében 2001-ben kezdődött. Ma az alacsony költségű szektor a délkelet-ázsiai piac 54%-át teszi ki. A következő határ a fapados hosszú távú fuvarozás. Hogy őszinte legyek, sokkal jobban megy, mint gondoltam volna. Valóban van a piac egy része, amely számára az ár a legnagyobb hajtóerő. Ennek kielégítése a hosszú távú műveleteknél ugyanolyan sikeresnek bizonyulhat, mint a rövid távú utakon.

Változnak az úgynevezett legacy-hordozók is. Az üzletben nagyon kevés dolog változott 2001 óta. A technológiaváltás és az új folyamatok javították az utasok élményét, és hatalmas költségeket csökkentettek az üzletből. Gondolj a saját utazásodra. Emlékszik még valaki arra, hogy mikor utazott utoljára papírjeggyel? El tudna képzelni egy utazást anélkül, hogy a kedvenc légitársasági alkalmazására hivatkozna, vagy hogy előre kiválaszthatja a helyet? Ez a digitális forradalom csúcsa, amely tovább alakítja az örökölt üzletet. És büszkén mondhatom, hogy az IATA globális szabványai jelentős elősegítő szerepet játszanak.

Szóval mi a következő? A legnagyobb változást okozó tényező az adatok. A légitársaságok ma sokkal jobban ismerik ügyfeleiket, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az IATA új disztribúciós képessége segíteni fogja a légitársaságokat az innovációban, nagyobb választék és személyre szabott ajánlatok kialakításában. A fogyasztók teljesen biztosak lehetnek abban, hogy a légitársaságok még erőteljesebben versenyeznek majd hűségük elnyeréséért – egyesek abszolút alacsony viteldíjakkal, mások prémium termékekkel és sok közöttük. Mindannyian nagyon érdekelni fogunk annak megértésében, hogy panelbeszélgetésünk hogyan látja a jövőbeli fejleményeket.

Pilóta nélküli repülőgépek lehetőségek

Még kevésbé kiszámítható a pilóta nélküli repülőgépek jövője. A hagyományos utas- vagy teherszállítási műveletekre való potenciális felhasználásukon kívül kétségtelen, hogy a drónok repülést zavarják. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian nagyon „menőnek” tartanák, ha a következő elvitelre szánt ételünket drónnal szállítjuk. Leváltják a taxikat, a biztonsági cégeket vagy a mentőket városi környezetben? Milyen adatvédelmi vonatkozásai vannak? Hogyan ellenőrizzük a légteret? És hogyan tarthatjuk őket biztonságos távolságban a kereskedelmi repülőgépektől? Ezek azok a súlyos kérdések, amelyeket testületünknek meg kell vizsgálnia.

Szabályozás a repülés értékének felszabadítására

Mielőtt belevágnánk ezekbe a nagyon érdekes jövőbeli vitákba, napunk a szabályozás néhány alapvető kérdésének áttekintésével kezdődik. Ez a szakértői testület nagyszerű betekintést nyújt abba, hogy a szabályozás hogyan fog fejlődni a légi közlekedés jövőbeli izgalmas lehetséges fejlemények kezeléséhez.

Bármi legyen is a kihívás, remélem, hogy a testület figyelembe veszi azt, amit intelligensebb szabályozásnak nevezünk. Az intelligensebb szabályozás első elve az ipar-kormányzat párbeszéd, amely a valós problémák megoldására összpontosít. Mivel a csúcstalálkozónk célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen a szabályozó hatóságokkal és az iparággal, máris jól indultunk. A jövőbe tekintve pedig annak biztosítása, hogy a szabályozás összhangba kerüljön a globális szabványokkal, átmenjen a szigorú költség-haszon vizsgálaton, és a lehető legnagyobb hatást érje el minimális megfelelési teher mellett, mind szilárd alapelvek, amelyek vezérelnek bennünket.

Infrastrukturális válság

Mielőtt rátérnénk a panelbeszélgetésekre, van még egy pont, amelyet iparágunk jövője szempontjából kulcsfontosságúnak tartok. Ez az infrastruktúra növekedése. Az összes nagyszerű repülőgép-ajánlat, amit ezen a légibemutatón megkötnek, semmit sem jelent, ha nem rendelkezünk azzal a képességgel, hogy irányítani tudjuk a légi forgalmat és a repülőtereket az utazás mindkét végén. Az infrastruktúra létfontosságú iparágunk jövője szempontjából.

Ami az infrastruktúrát illeti, a légitársaságok követelményei nem olyan bonyolultak. Elegendő kapacitásra van szükségünk a kereslet kielégítéséhez. A minőséget össze kell hangolni műszaki és kereskedelmi igényeinkkel. Az infrastruktúra költségének pedig megfizethetőnek kell lennie.

Úgy gondolom azonban, hogy válság felé tartunk. Először is, az infrastruktúra általában nem épül ki elég gyorsan ahhoz, hogy kielégítse a növekvő keresletet. És vannak aggasztó tendenciák, amelyek növelik a költségeket. Ezek egyike a repülőtér-privatizáció. Még nem látunk olyan repülőtér-privatizációt, amely hosszú távon beváltotta a megígért előnyöket. Ennek az az oka, hogy nem találtuk meg a megfelelő szabályozási keretet. Gondosan egyensúlyba kell hozni a befektetők érdekeit a profit és a közérdek között, hogy a repülőtér a gazdasági növekedés katalizátora legyen.

Tagjaink nagyon csalódottak a privatizált repülőterek jelenlegi helyzete miatt. Mindenképpen hívja meg a magánszektor szakértelmét, hogy kereskedelmi fegyelmet és ügyfélszolgálati fókuszt vigyen a repülőtér irányításába. De az a véleményünk, hogy a tulajdonjogot a legjobb közkézben hagyni.

Mint a világ minden részének, az ázsiai-csendes-óceáni térségnek is megvannak a szűk keresztmetszete. Szeretnénk, ha az ázsiai-csendes-óceáni zökkenőmentes légiforgalom-irányítási terv sokkal gyorsabban haladna előre, hogy elkerüljük azt a katasztrófát, amelyet Európa széttöredezett égboltjával együtt élünk. És a régió néhány fővárosának – köztük Jakartának, Bangkoknak és Manilának – égetően szüksége van kapacitásbővítésre.

Szerencsére az ázsiai-csendes-óceáni térségnek is van néhány nagyszerű követendő példája. Nézd meg Szöul Incheon repülőterét. Kiváló szolgáltatást nyújt a légitársaságoknak és az utasoknak. Nemrég pedig kibővítette a kifutópálya és a terminál kapacitását, hogy megfeleljen a növekvő keresletnek. Fontos, hogy ez vádemelés nélkül történt. Valójában Incheon nemrégiben kiterjesztette a repülőtéri díjak két éve bevezetett kedvezményét. Az eredmény? A légi közlekedés kulcsszerepet játszik a koreai gazdaság és a globális gazdasági lehetőségek összekapcsolásában.

Szingapúr egy másik jó példa egy világszínvonalú létesítményre, amely nagyban hozzájárul ennek az országnak a jólétéhez. A kormány nagy előrelátást mutat a Changi repülőtér bővítési terveivel, beleértve a T5-öst is. Ez egy óriási vállalkozás – egyenértékű egy teljesen új repülőtér felépítésével a meglévő mellett. Nincs kétségem afelől, hogy ez az elkövetkező évekre megpecsételi Szingapúr légiközlekedési vezetését. De vannak kihívások. A T5-re vonatkozó terveknek kellően szilárdnak kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a légitársaságok magas színvonalát és az utasok kényelmét, amelyet a Changi használói elvárnak. A finanszírozási modellt pedig helyesen kell alakítanunk, hogy ne terheljük többletköltségekkel az ipart. A szem előtt tartandó díj a repülőtér hozzájárulása a teljes gazdasághoz. Ha jól csináljuk, akkor ez egy nagy osztalékot fizető befektetés.

Következtetés

Ezzel be is fejezem észrevételeimet. Ennek az eseménynek a Szingapúri Közlekedési Minisztériummal, a Szingapúri Polgári Légiközlekedési Hatósággal és az Experia Events-szel közös házigazdájaként köszönöm mindenkinek a mai részvételt. A kormány és az ipar közötti partnerség valószínűleg a legkritikusabb tényező, amely befolyásolja a légi közlekedés jövőjét. Várom a megbeszélések nagyszerű napját, amely a repülést – a szabadság üzletét – a jólét és a társadalmi fejlődés még nagyobb katalizátorává teszi.